2012. augusztus 25., szombat

Gyanús füst

Már évtizedekkel ezelőtt is divat volt híres festmények reprodukcióit képeslapként, üdvözlőlapként forgalmazni. A 70-es évek végén (még leírni is borzasztó) Bécsben vettem több ilyet, de egyet valahogy nem küldtem el, megragadott a hangulata, nem tudtam tőle megválni. Aztán teltek az évek (évtizedek), jó pár évvel ezelőtt elkezdtem természetgyógyászattal foglalkozni, aminek része az energiatovábbítás. Ennek több fajtája is van, én az SHY mellett döntöttem. Az oktatáson a koncentrálás segítéséhez egy képet alkalmaztak, persze nem akármilyet, egy egyiptomi témájút, amelyet - személyes indíttatásból - ennek az irányzatnak a vezetője választott ki. Akkor eszembe jutott az én képem. Azóta is sokszor nézegetem. S mivel gugli a barátom, találtam egy olyan reprodukciókat forgalmazó oldalt, ahol ez is megtalálható. Szerintem pont jó lenne a putriba, bár a hangulata kissé melankólikus, olyan elmúlás-szagú, de valahogy úgy érzem, eljött az idő, hogy elfoglalja helyét a falon. Azt hiszem, írok a Jézuskának.


2012. augusztus 24., péntek

Game over fürdőszobafal

Sajnos nincs olyan hosszú, aminek egyszer vége ne lenne, így van ez a szabival is. Vége, hazajöttem a jó hűvös házikóból a jó meleg lakásba. De legalább van mobilklíma. Jó zajos.
Ami a szabadságot illeti, gyorsan eltelt, nagyjából minden beütemezett munka elkészült, beleértve a fürdőszobafalat is, íme a végeredmény:

Először letapétáztam: nem kaptam olyat, amilyet szerettem volna, de így utólag talán nem is baj. Még soha nem tapétáztam, lehet, hogy nem ezzel kellett volna kezdeni, de egész jó lett, az illesztés nem mindenhol tökéletes, de hát nem is kell annak lennie, vagy igen?



Aztán jött a mester és beragasztotta az üvegtéglákat (jól összekenve purhabbal, amit aztán fél napig vakargathattam róla).


Ezután már csak a cicomázás jött és az újabb probléma, mert a tiffany-üveg csak 3 hónap múlva készült volna el az ajtóba. Így jártam, nem is tudom, hogyan fogom feldolgozni, hogy a budiajtón nem tiffany-üveg díszeleg (lehet, hogy így jobban jártam).



Így hát az ajtó ilyen lett:



Visszapakoltam és kész.