2013. szeptember 25., szerda

Ősz van

Beindítottam itthon a fűtést. A hét végén már a putriban is begyújtottam esténként, főleg az első este, mivel 15 fok volt mindössze. A befőzést is befejeztem, feldolgoztam a még használható paradicsomot, körtét, mos tmár csak a szőlő és a birsalma van hátra, na meg citromfüvet, mentát és zsályát is kell szárítanom.
A kertben már csak néhány tő paradicsom van lábon, nem túl jó állapotban, szinte mindegyik repedezik a sok esőtől, utána pedig rohadásnak indul. A futóbab is hajrázik, és minden héten van 1 fej szép karfiol. Érdekes, hogy egészen más íze van, mint amit a piacon veszek. Pedig kinézetre hasonló, szép tömött feje van, igaz, nem hófehér, de azért nagyon finom. Termett 3 szem fehér padlizsán, megsütöttem és fűszeresen hússzeletekre kentem, sajttal megszórtam és megsütöttem. Nagyon finom lett, bár nem volt neki az az igazi padlizsán-íze.

Végre megszületett a komposzt-tároló:



Dönci a daráló már meg is kezdte a vastagabb ágak előkészítését a komposztba:


Ekkora kupacot csinált a levágott sövényből:


Majd rétegezem a felszedett paradicsommal és egyéb növényi maradékokkal. Egy kérdés van még nyitva: vajon ez a biokerítés is mehet a komposztba?



2013. szeptember 11., szerda

Paradicsom-ügyek

Már megint túlzásba estem, már ami a paradicsomtermesztést illeti. Az idén olyan silányak lettek a saját palántáim, hogy a piacon is vettem, sőt, megpróbáltam helyrevetéssel is, aminek ez lett az eredménye:


Aztán persze a sajátok is magukhoz tértek és elkezdték ontani a termést.


.


Az idén úgy határoztam, nem csinálok paradicsomlevet, mert a tavalyiból is sok maradt még, na de akkor mi legyen? Hát tepsibe pakoltam egy részét, olivaolajjal lelocsoltam és sült paradicsomként végezték.



A többit pedig nyersen üvegbe tettem és paradicsomlével leöntöttem, majd kidunsztoltam.


Meglátjuk, mi lesz belőle. 



De hogy ebből a sok zöld paradicsomból mi lesz, azt még nem tudom. Lehet, hogy az új komposztálóban végzik? Ki tudja... de az már egy másik történet.


Célegyenesben a betakarítás

A múlt hét a betakarításról és a tartósításról szólt: paradicsom, szilva, őszibarack - ők az utolsók a sorban, a többi már kamrában van.











Hát nagyjából erről szólt az elmúlt két hétvége.

2013. szeptember 3., kedd

Putricicomázás

Egy ház sosincs kész, a putri sem. Tavaly csináltattam a konyhába ezeket a polcokat, de sosem tetszettek igazán. Tudom, miért lettek ilyenek, de akkor is...





Szóval ezek a háromszögek valahogy nem illettek oda, kilógtak a dizájnból. Addig morgolódtam, míg végül ez lett belőle:




Most így a képeket nézegetve látom, el lettek cserélve, mert a dupla polc felső része alá most nem fér be Nagyi liszttartója. De sebaj.

És ha már polcoztunk, akkor a nyári konyha is kapott egyet, azaz kettőt, hogy legyen hová pakolni a készülő likőröket.


2013. szeptember 2., hétfő

Rejtélyek

Kukucs! Hát ott meg mi kandikál ki a levelek közül?


Jól meglepődtem. Még soha nem volt karfiolom, de az idén korait és későit is vetettem-ültettem. A korait palántának neveltem, a későit pedig helyre vetettem. A koraiból olyan laza, gyanús szinü termés lett, kissé bűzlött is, így aztán az összeset kihúzgáltam. A nagyobb probléma azonban az volt, hogy képtelen voltam a molytetvektől megvédeni. Szinte elfehéredtek tőlük a levelek, ha meglebbentettem őket, akkor felhőben szálltak fel. Hiába permeteztem, locsoltam hideg vízzel, még csak megritkítani sem sikerült. Most úgy látszik, az esők és a hűvösebb idő valamit javított a helyzeten. Teljesen nem tüntek el, de a helyzet most már kezelhető. Le is vettem az első termést, nagyon szép, tömött fej, majd a hét végén meg is kóstolom.

Az idén mutatott először termést a 3 éves kis áfonyabokrocskám. Rengeteg volt rajta, így nézett ki:



Aztán a következő alkalommal teljesen üres volt a bokor, de még azt sem feltételezhettem, hogy valami miatt lehullott, mert az alja teljesen tiszta volt. A nyomorult nyestekre gyanakszom.

Tavalyelőtt ősszel Édesanyáméktól kaptam két kis törökmogyoró sarjat. Édesanyámnak van egy hatalmas bokra, már korábban is kaptam sarjakat, de valamiért elpusztultak. A mostaniak nagyon szépen megerősödtek, de gyanakszom rájuk, mert úgy néznek ki, mint az eperfa. Anyukám szerint a környékükön sincs eperfa, egyébként is, amikor kiásták, teljesen mogyorónak nézett ki. Most alaposan megvizsgáltuk a két fát. Az egyik aljából jön ki egy hajtás, ami úgy néz ki, mint a mogyoró, a többi viszont fa formájú. Az a döntés született, hogy kapnak 1 évet, ha adnak termést, akkor kiderül az igazság, ha nem, akkor befűtök velük. Kész rejtély, miért nőnek ilyen gyorsan és fa formájúra. Anyukám szerint túl jó a földem. Eddig ugyanis homokon tengődött a növény.