Hát ez is eljött. Az elmúlt hét a szezonzárás jegyében telt - főleg a kaporszakállú verbális inzultálásával a sok eső miatt, ami néhány szükséges munkát lehetetlenné tett. Amikor mentem lefelé, Szécsény alatt az Ipoly partja teljesen száraz volt, 1 hét múlva visszafelé a másfél méteres kerítésből alig látszott ki valami a vízből. Ennyi eső esett néhány nap alatt. Mivel számítottam a rossz időre, az első három napon igyekeztem a földtúrással járó munkákat elvégezni. Hát épp hogy sikerült.
Mindent felrotáltam, de sajnos a patak közeli területet csak egyszer sikerült, nem kétszer, mint a többit. Ez azért baj, mert ott tömörödött össze legjobban a föld és jó lett volna alaposan fellazítani. De hát a rotálás már nem vénasszonynak való extrém sport, így a végére már olyan fáradt voltam, hogy nem tudtam tartani a kapát.
Tarra vágtam a sövényt végre:
A rengeteg gallyat ledaráltam az ágdarálóval, de ez is két napig tartott, mert persze mire oda jutottam, napokig ázott. Egy része így is egészben került a fáskamrába, ahol most teltház van.
A végén persze nagytakarítást kellett rendeznem, mert minden csupa sár, vizes falevél és ágdarab volt:
A hét végén aztán jobbra fordult az idő és kiszórtam végre a mustármagot is, de annyira sáros volt a föld, hogy a gereblyével szinte meg sem tudtam mozdítani, nem tudom, így kikel-e valamennyi (esetleg a madarak belakmározzák).
Az eperre sajnos már nem jutott idő, így teljesen el van szabadulva. Még a támfalon is fürtökben lógott a sok új hajtás. Szerencsére a fokhagymát sikerült elvetni. Az idén nagyon szép és sok lett, remélem, jövőre is hasonló lesz.
Így aztán már annak sem volt jelentősége, hogy a jobb karomat alig bírom mozdítani, mert dobtam egy hátast sámlistól a lépcsőn. De ez csak egy bosszúság volt a sok közül. A padlásfeljáró még mindig nincs beépítve, csak az ígérgetés megy. Ennek megfelelően a tető rendbehozása is tolódik, többször is arra ébredtem, hogy a nyestek megint garázdálkodnak. Egyik reggel még szigetelésfoszlányokat is találtam a lépcsőn. Ha tisztában lettem volna korábban ezzel a problémával, akkor a tetőcsinálónak jobban a körmére néztem volna, vagy már máshol lakna. De a tapasztalatlanságnak igen nagy ára van, többek között ez is és még sok minden más is. Na de majd a következő putrim felújításánál tudom hasznosítani a tapasztaltakat.
Addig is téli szünet, érzékeny búcsút vettem a putritól, mert most néhány hónapig nem megyek feléje.