2016. július 24., vasárnap

Már a kardvirágok sem

a régiek. Minden évben elültetem a szokásos kb. 40-50 db-ot, aztán mindig van egy csomó virág, mert ezt szeretem legjobban. Az idén a ház elé kerültek az előkertbe, mert a másik helyüket már nagyon benőtték a fák és nem lenne elég fény. Elültettem őket, a maradékot pedig odaadtam a szomszéd néninek. Neki bezzeg gyönyörűek lettek, pedig a silányabb gumókat kapta. Nálam a szép napos helyen alig bújt ki néhány, még most is vannak 1-2 cm-es hajtások, virágot pedig kettő hozott összesen.



(Azóta már kigyomláltam.) Az egyiket pedig leverte az eső, úgyhogy itt végezte:



Nem tudom, emiatt kinek a lábát vagy a csőrét kell letörnöm:



hogy erről már ne is beszéljünk:



Mivel nemcsak a múlt hét végén esett, hanem szerdán is, így a gyomtalanítás után volt még idő a csap környékét is rendbe tenni.



Legalább nem kell sárba lépnem, ha vizet akarok venni eső után. Házilagos megoldás, de nekem megfelel.



Az eső után nem mertem tovább várni és bepermeteztem a paradicsomokat. Egyébként nagyon szépek, már a Cherrolák kezdenek is érni. Nekik az eső nem tett jót, ki vannak repedezve. Már ettem néhány szem szedret is, úgyhogy lassan az is beindul.

Ez pedig itt a naplemente Putrifalván:




2016. július 16., szombat

Esőszünet

van, így írogatok. Szóval a kert... A babot kissé leverte az eső, az egyik sor még csak most virágzik.




Az almafán szép termés van, már egyik-másik ágát fel is kellett karózni, pedig kiritkítottam a termést, a satnyákat már korábban leszedtem.


Amit viszont nem értek, mert eddig nem tapasztaltam, a kártétel:


A teljesen ép alma ki van csipkedve és csak a héja maradt meg, a teljes belsejét kitakarították a darazsak. Ma is két ilyet találtam a fán. Mintha pergamenpapír lenne, úgy ki van rágva. Gyorsan pusztítanak. Eddig azt hittem, hogy a beteg, rohadó gyümölcsöt előbb megszállják, de ma ezt vettem le a fáról:


A rothadóhoz hozzá sem nyúltak, pedig a fán volt, a másik meg teljesen ki van rágva. Azokat a nagy harapásokat, amikre a darazsak mennek, biztosan madarak ejtették. Mostanában sok valakitől hallom, hogy a madarak mindenfélét megdézsmálnak. Nálam eddig a cseresznyétől és a homoktövistől eltekintve nem volt ilyesmi, de most ez az alma bosszantó. Ha ez így folytatódik, lemegyek bolond macskás nénibe és tartok néhány kerticirmit. Pedig a szomszédoknak is van, mindig itt lebzselnek, de úgy látszik nem érzik kötelességüknek a madarak hajkurászását.

Amúgy a hirdetésben jól mutató kert végi patak, amivel egyébként csak baj van, megint így néz ki:


Remélem, október elejére levágják, mert így nem tudok átkelni rajta, leszedni a szomszéd néni lehullott birsalmáját.

Na persze a patak kertem felőli része is hagy némi kívánnivalót maga után, mert kissé elhanyagolt:


De hát a nyugdíjasnak sincs ennyi ideje. Ha kieste magát az eső, ez lesz a következő projekt. A feleslegesen kiásott kerti csap környékének rendbetétele, mert az esőzések hatására itt-ott besüllyedt a föld és a lapok hepehupásak. Majd elegyengetem és jól ledöngölöm, mielőbb újra visszarakom a lapokat. Na meg a gyomokat is kitessékelem.



Szóval egy kertes házban mindig van mit csinálni. De hogy az évek óta húzódó kerítésfestést ki fogja megcsinálni, az még rejtély.

2016. július 15., péntek

Viharra várva

felkészítettem a putrit. Mindent elpakoltam, ha esetleg nagy szél lesz, ne fújkálja szét a műanyag vödröket és a kerti papucsomat. Megvizsgáltam az összes paradicsomot, hogy rendesen fel vannak-e kötözve, majd az autóval is elálltam a fa alól. Végül is nem volt nagy szél és heves zivatar sem, csak jó kis áztató eső. Amikor ma elültettem a bazsalikom és majoranna palántákat, mélyen át volt ázva a föld, de nem volt sár. A gyomlálás is könnyen ment.



A paradicsomok elég szépek, bár még biztosan kell legalább 2 hét a pirosodáshoz. Ez a Cherrola, bár a hosszú fürtöset jobban szerettem volna, de hát ez lett belőle.



Megint van Osu blue, pedig tavaly letettem a nagyesküt, hogy nem kell többet. Mire beérett volna, mind lepotyogott.



Most csak 3 tő San Marzano-t neveltem, mert nem egyértelmű a használhatósága. Ezt tettem el a jó pakolhatóság miatt natúr lébe, nem rossz, igaz, üreges belül, de azért semmi különös. Az állaga szósznak kiváló, de a savassága nincs meg hozzá, szóval annak sem igazán jó.



Ami minden évben stabilan hozza a minőséget, az ez a névtelen fajta, nagy gyümölcsöt ad és mindennek finom. Ez a mag legalább 3 éves, de még mindig jól kelt. 8 palánta lett belőle. De hogy azok a barna foltok mik lesznek rajta, nem tudom. Azt hiszem, jobb lenne már permetezni. Hétfőre tervezem, mert addig még sok esőt mond az előrejelzés.




A Chocolate cherryk a babtámaszon futnak, másik oldalon az uborka, már amennyi megmaradt belőle, köztük pedig néhány fej káposzta próbálkozik.



Gyomlálás közben úgy láttam, hogy a mogyoró hagyma egy részét már fel lehet szedni, nehogy belerohadjon a földbe. A többit még hagyom egy kicsit, mert még jó zöld a levelük.


A többi hagyma még elég zöld, úgyhogy ezek maradhatnak még.



Megtartottam a fokhagyma vetőmag dobozát és azt írja, hogy augusztusban kell felszedni, amikor már elszáradt a levele. De az enyémek már nagyon szárazak. Úgyhogy kíváncsiságból kiástam egy fejet. Már megvan a mérete, nem is tudom, hogy várjak-e még vele.



A bogyósok közül már csak a szeder van hátra. Most még szép, de rengeteg van rajta, pedig csak 6 vesszőt hagytam meg ősszel. Az ilyen sokba szokott beleszakadni és elszáradni.



Csak tudnám, hogy Te ki vagy, így jár az, aki nem jelöli be, hogy hová mit ültetett.



Neked meg nem annyira örülök, mert tegnap tömtem 5 gyalult tököt a mélyhűtőbe és ezzel a kapacitás ki is merült. Majd pár nap múlva megint hazautazok és akkor a pesti hűtőbe elszállítom amit lehet. De pillanatnyilag még a ribizlik és a málna is benne van, várnak a szederre, hogy vegyes lekvárrá egyesülhessenek.


A sárgadinnyék is szépek, csak éppen még diónyi nagyságú a termésük. Mikorra lesz abból valami?


Jut eszembe dió. Van a kert közepén egy kis növendék diófakezdemény. Most ápolgatom, hátha lesz belőle valami. Persze még ha meg is marad, a termését én már nem fogom megérni.

Holnapra sok esőt és hűvöset jósolnak. Nem baj, kenyérsütést terveztem, mert büntetlenül használhatom a sütőt. Lehet, hogy még valamilyen süti is leesik. Az eltett cékla egy része forrong. Nem értem, mitől, mindig így szoktam eltenni, tartósító is van benne. Mindig van valami probléma.


2016. július 12., kedd

Jómadarak

Egy hétre kénytelen voltam hazautazni, mert annyi intézni valóm volt. Most, hogy minden ügyvéddel és könyvelővel összevesztem, ráadásul nekem volt igazam és még fizettem is érte, egy darabig ismét a putriban állomásozok. Itt az elmúlt nem tudom hány hétben egy csepp eső sem volt, minden este locsolok, viszont még nem permeteztem, csak a zöldborsót, de annak már mindegy volt. Most nézegetem az uborkát és a sárgadinnyét, sárgulnak a levelei, a kelkáposztákat pedig ellepték a liszteskék, úgyhogy nemsokára atomtámadást kell intéznem. A paradicsomok elég jól vannak, egyiken sem láttam még betegségre utaló jelet. A paprikák meg még most kezdenek virágozni, nem tudom, lesz-e rajtuk ehető termés.

Már korábban is feltűnt, hogy rendkívül sok a madár a kertben. Azt gondoltam, de jó, legalább segítenek a kártevőirtásban. De ezek egyre szemtelenebbek, remélem azért valami hasznuk is van, bár eddig nem láttam ilyet. Először a cseresznyét csipkedték le, aztán a homoktövist. Még szinte éretlen. De leszedtem, alig lett egy fél tálka.


Most meg a nyári almát csipkedik, pedig az még éretlen. A kicsípett sebekben pedig akkora darazsak lakmároznak, hogy a közelükbe sem merek menni. Kapával szoktam leverni az érintett almákat és beleforgatom a földbe, hogy ne tudjanak belemenni. Aztán sötétedéskor, amikor már elmennek aludni, felszedem az almákat és kidobom a komposztba. A darazsakkal az idén elég sok baj van. A kitett vízre nem mennek, de amint megnyitom a hordón a csapot, azonnal ott teremnek. Úgy látszik, csak csapról tudnak inni. Ma tésztát főztem, kiléptem a nyári konyhából és már borítottam is a szűrőbe, hát azon nyomban rajta volt egy darázs. Persze jól beledöglött, mert leforráztam.

Közben távollétemben elkészült a málna- és fekete ribizli szörp alapja, leszűrtem, felcukroztam és le is palackoztam. A fekete ribizliből tettem egy kis likőrnek valót is és a maradékot próbáltam kipasszírozni. Hát ez szívás volt, leturmixolni nem lehetett, mert egy sűrű pép lett belőle, a régi ócska tekerős paradicsom passzírozón nyomtam át és így kaptam egy kis értékelhető mennyiségű pépet. Már mindkét konyhát fel- és lemostam, mert akármennyire is vigyáztam, minden csupa kulimáz lett. Ahol meg nem, ott a kétszeri céklafőzés hagyta ott a nyomát. 




A céklák a hűtőtáskában dunsztolódnak, a szörpök pedig mennek a polcra.



Az első vetés uborka is megindult távollétemben, erről a néhány tőről ennyit szedtem elsőre.



Mivel nagyon kevés, legyalultam egy kis hagymával és téli uborkasaláta lett belőle. Apropó hagyma, vetettem salotta hagymát, azt írja az útmutató, hogy enyhébb, mint a vöröshagyma és teljesen szétfő. Ez utóbbit nem tudom, de amikor az uborkába vágtam ezt a két kicsit, majdnem kifolyt a szemem, olyan erős.


Szóval megkezdődött a betakarítás, holnap a tökök és cukkinik kerülnek terítékre, azaz a befőző automatába.

A kert egyébként ilyen: