Nagyon kedves, hogy ennyien érdeklődtök hogylétem felől és követtétek putrim történetét. Ahogy az lenni szokott, semmi sem úgy alakult, ahogy gondoltam vagy elterveztem. Nagy öröm, ha a szülők magas kort érnek meg viszonylag elfogadható egészségi állapotban, azonban sok mindent nem lehet tőlük 80 felett elvárni, pl. hogy belássák, nem bírnak annyit, mint 60 évesen vagy hogy segítségre szorulnak, ezért változtatni kell eddigi életükön. S ha ez utóbbit még be is látják, dönteni akkor sem képesek, vagy mint az én Anyukám, hetente háromszor hoz végleges döntést, persze mindig mást. Úgyhogy 3 éve nem jutunk sehová. De mivel szellemileg még ép, így nem kényszeríthetek rá semmit, meg nem is akarnám, szóval várok, hátha egyszer valamelyik megoldás mellett mégiscsak elkötelezné magát.
Addig marad az első emeleti körfolyosón kertészkedés. Van 25 tő uborkám.
Már harmadszorra szedtem belőle, ami szép teljesítmény ahhoz képest, hogy július elején vetettem. Nagyon kell figyelni, mert ezek a kis ládák gyorsan kiszáradnak. A nagy hőségben naponta háromszor is meg kellett locsolni, mert kókadt le szegény.
Vetettem 2 fajta tépősalátát és jégsalátát is. Reggelenként legelek belőle a szendvicsemhez.
Próbaképpen néhányat külön ültettem, de egyelőre nem látom, hogy jobban fejlődne, mint a ritkítatlan.
Vetettem fűszernövényeket, bazsalikomot, majorannát, zellert, petrezselymet. A bazsalikomot már nagyrészt letaroltam a paradicsom befőzéskor.
Mivel közel a Lehel piac, sokszor ellátogatok oda, így aztán befőzés is volt jócskán: paradicsom, uborka, lekvárok. Kaptam almát és körtét ismerősöktől, de mivel nem voltak szépek, azokat megaszaltam. Így aztán lassan megtelik a kamrapolc.
Persze a saját kertben termelt javakról nem szeretnék lemondani, így nézegetem a lehetőséget, hol vehetnék egy kisebb házikót, esetleg nyaralót, ahol termelgethetnék magamnak. Szóval tervek vannak, meglátjuk mi lesz belőle.
