A minap fodrásznál voltam a faluban. Mivel sokáig tartott a hajvágás, elbeszélgettünk és tájékozódtam a falu múltjáról. Kiderült, hogy ez a zártkerti rész valamikor a tsz-é volt és szőlővel volt beültetve. Aztán jött a rendszerváltás, a tsz-nek egyre rosszabbul ment, kivágták a szőlőt, felparcellázták a területet és eladogatták hobbyteleknek, hogy pénzhez jussanak. Aztán a tsz tönkrement, minden telket eladtak. A főút közelében elég sűrűn be van építve, bár többnyire nyaralókkal, főként faházakkal, ott néhány utcában vezetékes víz is van, de a távolabbi részeken a telkek jó része elég siralmas állapotban van. Egy részüknek már a tulajdonosát sem tudják előkeríteni. A szőlő helyét pedig elfoglalta az akác. Na és persze a vaddohány. A konyhaablakomból ezt látom:
Egy jobb napokat is látott lakókocsi betört ablakkal, szerintem a belsejét már a környék kóbor macskái tönkretették, derékig érő gaz, ami gyorsan terjeszkedik az út felé. Az a világos színű a vaddohány. Nagyon gyorsan nő, nem győzöm az epresből kihúzgálni, de hát ennyi magutánpótlással nem sok esélyem van.
Pár telekkel arrébb az egyik házhely már teljesen beerdősödött, az is lassan az utat nyaldossa.
S hogy ez milyen gyorsan megy, jó példa a szomszédom portája, aki tavaly tipp-topp rendben tartotta, de az idén még egyszer sem tudott kijönni. Szinte dzsungellé változott a kertje és a kerítés előtt is embermagasságú a sok akáchajtás.
Sokat küzdök én is a feltörő akáccal, az eprest szinte naponta gyomlálom, mert 1-2 nap alatt 10 centis hajtások lesznek, nyilván a locsolástól. A kutyafuttató kigyomlálása sem halad, nagyon száraz a talaj, jó lenne egy kis eső, úgy könnyebb lenne kiszedni azt a bokorfélét.
Megpróbálom kihasználni a hűvösebb időt, de azt sem tudom, mihez kapjak. Mivel már néhányszor ráléptem és nem esett jól a bokámnak, felszedtem a fenyőtobozokat. Ez sem egyszerű, mert a fa alatt több éves tűlevél-maradék van, ami még a kesztyűn is átszúr és alóla kell előkaparni a tobozokat. Végül egy jó nagy kupacnyit szedtem össze, s mindez egy fa termése.
Lassan az ágkupaccal is kezdeni kell valamit, nem lesz ez sem egynapos feladat. Csak az a baj, hogy mindegyik tövises-szúrós, még az elszáradt ágak is. Azt hiszem, elleszek vele egy darabig.
Ma genyóskodtam a darazsakkal. Nincs ugyan bizonyítékom, hogy beköltöztek, de néha látom, hogy bemennek a homlokzaton lévő kis lyukon. Eddig mindig rögtön ki is jöttek, most meg nem. Mivel nem akarok a közelükbe menni, messzehordó darázsirtót pedig nem kaptam, így gondoltam, kenek egy kis egérragasztót a lyuk környékére. Van egy teleszkópos valamim, amibe belenyomtam egy egyenes botot, annak a végét bekentem a ragasztóval és odakentem a lyuk környékére. Mivel ma viharos szél fújt és egész nap borult idő volt, ezért hiába ácsorogtam, nem láttam egyetlen egyet sem. Várnom kell egy szélcsendesebb napos időre.
