Minden kezdet nehéz, de azért mégiscsak eljött a nagy nap, ebben az évben először a putriban. A mezőgazdasági munkákkal jó nagy lemaradásban vagyok, úgyhogy először a fáknak estem neki, metszés, majd az imént befejeztem a lemosó permetezést. Talán még épp időben, mert a rügyek az utóbbi napokban rohamléptekkel duzzadtak, igaz, még semmi sem virágzik, de a sárgabarack 1-2 napon belül biztosan megkezdi.
A kert csupa gyom, hiába hagytam itt nagyjából rendben novemberben. De hát ez van. Már megkezdtem az "ágyások" gyomtalanítását, merthogy igazi ágyások nincsenek. Középen, ahová ősszel a leveleket szórtam, nem olyan rossz a helyzet, de a széleken, az árok- és patakparton sűrű a gyom.
Az előkertet már kitakarítottam és tavaly ősszel próbáltam szépíteni is, most így néz ki. Rozsdinak is tetszik.
A ház végében is van néhány tő virág, próbálom a gyom alól kiásni. Ezeket a házzal örököltem, soha nem szedtem fel, minden évben kihajtanak.
Az epreseket is kigyomláltam már, ekkor tűnt elő a tavaly ősszel tövig vágott petrezselyem és zeller. Legalább van a levesbe friss, nem kell a szárítottat használni. Néhány fokhagyma gerezd is benne maradhatott a földben, mert itt-ott van néhány tő.
A bab-uborka támasz viszont megadta magát, a nagy szélben összeomlott, úgyhogy azt sajnos fel kell számolnom.
A szomszéd még most kezd rotálni, a gazdaboltban pedig rengetegen álltak sorba borsó, hagyma és cékla vetőmagért, szóval talán ezeknek sem késő még. Ha meg késő, akkor így jártak.
Jó munkálkodást neked!
VálaszTörlésKöszi, bár most eső- és derékfájás-szünetet tartok:-)
VálaszTörlésA derékfájást csak az intenzív mozgás és kertimunka mulasztja el!!! De tényleg! :)
VálaszTörlésRemélem is, mert épp azt próbálom:-)
Törlés