Illegális házfoglalók

A múlt héten, amikor visszatértem a lomtalanításból, akkor volt az a két igen meleg nap, észrevettem, hogy a faház oldalán szinte mindenhol nagy hangyák rajzanak, a hátukon fényes szárnyakkal (legalábbis én annak láttam). A villanyóránál már a tető közelében is nagy nyüzsgés volt. Nosza előkaptam egy jó nap flakont és adtam nekik. Már korábban is láttam néhány példányt, de azt hittem, ez a kertes ház tartozéka. Most aztán minden nap hangyaőrjáratot tartok és ha meglátom, hogy csoportosulnak, akkor szüttyentek nekik egyet. A fehér por jól mutat a sötétbarna fán.

Ma reggel arra ébredtem, hogy valami kopog a ház falán. Rögtön kipattant a szemem, mert a nógrádi putriban ez nyestet jelentett.  Aztán rázendített a kórus. Éhesek a fiókák. Ezt hallgatom egész nap. Mivel felhős az ég, nem süt ide a nap, így nem tudom megállapítani, hogy pontosan hová fészkelték be magukat, az eresz alá vagy a tető alá. Nem örülök nekik, mert ahová ők lyukat vájtak, ott a darazsak is beköltözhetnek.

Nem tudom pontosan, hogy milyen madár lehet, mert ha közel megyek, akkor a szülők elröppennek a szemközti fára. Ezt a párocskát értem tetten, amint éppen itt áriázott, de nem vagyok biztos benne, hogy ők fészkeltek, mert a kerítésoszlopban tűntek el, ami kissé érdekes, hogy mit keresnek ott. Ennek megállapításához nekem létra kéne, mert repülni nem tudok.

A kertben sok apró gyíkocskát láttam, zöldet, barnát, sajna lefotózni egyiket sem sikerült. Az egyik a hűtőszekrényből lett kutyaházban dekkolt, ott találtam rá több reggel is. Vannak fácánok is, de még őket sem sikerült lencsevégre kapni. Pedig jó hangosan szokták tudatni, hogy itt vannak. Persze közelébe sem érnek hangerőben ezeknek: nem, ezek nem böglyök, hanem helikopterek.

Közben azért a kertet is igyekszem rendezni, de a sarokban lévő gyomrengeteget sajnálom megbolygatni, olyan szépek a pipacsok.

A ház mögött a kamilla az úr. Tegnap nyírtam a füvet, ezt sem volt szívem levágni, pedig nagyon kellemes illata van utána.

A susnyásban aztán van minden, levágott fa, kiszedett gyom, levágott fű, pipacs, kamilla. Remélem, nem költözik be valami nem kívánatos rágcsáló.

Most még ugyan nagy képzelőerő kell hozzá, de itt lesz majd a zöldséges kert. Majd egyszer.

Tegnapelőtt kint hagytam éjszakára a palántákat, reggelre mindegyik víz alatt állt. Szóval nem kell sietni az ágyások kialakításával, mert nem lesz mit elvetni benne a sulykon kívül. Nem is értem, még sosem jártam így. Ezeket a paprikákat február 24-én vetettem, most kb. 2 cm-esek, pedig volt nekik keltető, növényház, napozás, meleg lakás, mégis csak eddig jutottak.

Azért a reményt táplálom, mert néhány napja vetettem pár szem kukoricát meg uborkát. A kukoricák egész szépek, pedig tegnap reggelre ezek is vízben álltak. Ez majd - állítólag - egy különleges fajta lesz, lilák lesznek a levelek és a magok is. Most még semmi különleges nem látszik rajtuk, ugyanúgy néznek ki, mint a többi kukorica, amit vetettem.

Azért most már lehetne kissé jobb idő is, még akkor is, ha tudom, a májusi eső aranyat ér. Itt azonban állandóan fúj a szél, s bár úgy tűnik, nem vagyok rá érzékeny, kezd belőle elegem lenni. Kikapcsolódásként - mivel az itteni kútvíz nem ivóvíz minőség - elmentem közkutakat felderíteni és találtam is néhányat, úgyhogy vízhordás is volt. Útközben bementem a zöldségesbe, a kínálattól nem voltam elájulva, de nagyon finom sütikét vettem. Lehet, hogy legközelebb a cukrászdában veszek krumplit? Fura világ ez.