Hivatalosan is

befejezettnek tekintem ezt a gazdasági évet. Így visszatekintve idén is voltak problémák, de a tapasztalatok alapján úgy tünik, minden évben ez lesz. Valaminek nem fog kedvezni az éppen aktuális időjárás, másokat pedig nem fog zavarni a megfelelő termésmennyiség hozásában.

Na akkor lássuk is, milyen volt ez az év.

Tervezgetéssel, rajzolgatással indult, utólag kiderült, felesleges papír- és időpocsékolás volt. Semmi nem úgy lett, vagy nem az alapján lett. De ez nem baj.

Mivel hosszú volt a tél, sokáig sötét és hideg volt, a palántás növények megsínylették. Tehát paprika szinte nem termett és minden olyan növény, melynek hosszabb tenyészidőre van szüksége, nem érett be. Ennek még a korai fagy is betett. Tehát nem termett elég paradicsom, padlizsán, uborka. A tavaszi növények többsége nem fejlődött rendesen. Nem maradt meg a korai karfiol, teljesen ellepték a liszteskék. Viszont az ősziből elég sokat leszedtem, még a hét végére is beérett 2 fej. Ez volt az első év, hogy karfiollal próbálkoztam. Problémák voltak a retkekkel és fejes saláta sem lett. Sütőtök egyáltalán nem termett, még jó, hogy tavaly nagy termés volt és el is tudtam belőle tenni. A sárgadinnye silány volt, már ami beérett. A görögdinnye egyáltalán nem maradt meg. A kedvenc kifejtőbabom is szeptember végén érett volna be, ha... így csak lefagyott. Az idén jó sokat mérgelődtem a bazsalikommal is, mert sem a saját, sem a piacon vett palánta nem ment semmire. Alig tudtam eleget összeszedni a paradicsomhoz. Még a szárított tavalyi készlethez is hozzá kellett nyúlnom.

Amivel egyik évben sem volt még probléma, az a tök, cukkini, hagyma, krumpli. Szép volt a répa és a petrezselyemgyökér is, igaz most először bakhátra ültettem. Szép hosszú, egyenes gyökereket húzgáltam ki - többnyire. Viszont a petrezselyemgyökeret elkapta a lisztharmat. Ilyet még egy évben sem tapasztaltam.

Ami a gyümölcsöket illeti, ott is vegyes volt a kép. Az epertermés nagy volt, de sok ment veszendőbe is az esőzések miatt és a zamata sem volt az igazi. A málna mérsékelten termett, viszont az az egy szederbokor ontotta a hatalmas gyümölcsöket, pedig jónéhány hajtása nem bírta és elszáradt. A végén már öntözgettem, hogy meg tudjanak nőni a szemek. A ribizlik is szép termést adtak. A szilva és őszibarack 2 hét késésben volt, a szilva még csak-csak, de az őszibarack annyira belecsúszott a szeptemberbe, hogy végül bár sok termés volt rajta, nem volt igazán jó minőségű, lédús, inkább csak fonnyadt. 20 üveg befőttet tettem el belőle. A nyári almám gyönyörű volt és finom, az őszi be se érett, apró zöld éretlen formában hullott le.

Legnagyobb szívfájdalmam azonban az, hogy a homoktövis nem megy semmire. Tavasszal rengeteg gyümölcs mutatkozott rajta, de mind elpusztult. Talán nincs jó helyen a patakparton, mert bár ott egy kicsit lazább a talaj, de néhányszor elöntötte a víz és azt valószinűleg nem szerette.

Próbálkoztam új tartósítási formákkal is, főleg az egész paradicsomok megőrzése terén. A tapasztalatok ezután jönnek. Most tettem el először cukkinit és tököt üvegbe, még nem ettem belőle, látványra szép, nem szineződött el, meglátjuk, ízre milyen lesz. Sajnos a hűtőszekrény szűkös kapacitása miatt voltam kénytelen üvegre váltani. Lecsót is tettem el 4 üveggel. A cékla már el is fogyott, most kezdtem el az uborkát. Először csináltam likőröket, dióbefőttet, szilvabefőttet, tepsis szilvát, padlizsánkrémet, bodzaszörpöt és még néhány más dolgot. Ami beválik, hagyomány lesz, a többi megmarad próbálkozásnak.

Tehát a hét végén fájó szívvel téliesítettem a putrikát, leeresztettem a bojlert és hosszú időre búcsút vettem a paraszti élettől.

A kertet nagyjából rendben, felrotálva hagytam ott, a gyomok nagy részét is sikerült kiszedni, de ennyi gyom még sosem volt. Szinte gyepszerűen benőtte az egész kertet, pedig sosem hagytam elszaporodni. Szinte már nem is lehetett kihúzgálni, hanem az egész felső talajréteggel együtt lehetett felszedni.

Az eper teljesen megbolondult, felborult a biológiai órája. Vagy decemberben eperszüret lesz?