még egy újévi üdvözletet sem voltam képes idebiggyeszteni. Szégyen. A jó hír az, hogy.. ja az nincs. Rosszat meg minek. Szóval, már látszik az alagút vége, csak nehogy a vonat legyen az: jövő nyáron nyugdíjba vonulhatok aztán irány a putri. Tehát elvileg ez az utolsó hétvégi parasztkodós év. Igaz, hogy nem írtam, de azért készülődök a 2015-ös termelési évre. Még semmit nem vetettem el a sulykon kívül, de már elkezdtem a mozgolódást:
Ezek a héten jöttek, kipróbálásra vettem, fekete paradicsomok és egy paprika. Cherrolám tavaly volt először, nagyon beleszerettem, nekem ízlik. Azon kívül lesz még Lugas F1, mert az szintén finom, meg San Marzano, mert az eltettek közül az vizsgázott a legjobban. Van még egy névtelen nagy termetű is, abból is lesz néhány tő. A tavalyi eltevésből még van néhány üveggel:
A középső kicsit el van színeződve, még nem tudom, hogy ez az ízére is kihatott-e vagy csak szépséghiba. A kisebb üvegekből már néhány elfogyott, 1 veszteség volt, az felforrt, 2 pedig furcsán savanyú volt, lehet, hogy azok épp forrás előtt álltak, de külsőleg ez nem látszott rajtuk. Persze az is lehet, hogy a tavalyi esős idő miatt a paradicsomok sem voltak jó minőségűek.
Mivel nálam a paradicsomlé nem nyerő, úgy határoztam, hogy ezt a tartósítást folytatom. De nem kispályázok és bénázok a tartósítással, hanem profizmust viszek a dolgokba:
Ezt tojta a Jézuska. Meg egy robotgépet paradicsompasszírozó feltéttel, hogy ne kézzel kelljen tekergetni. A láncfűrész is kapott ajándékba egy rönktartó állványt, bár ennek a ténynek a befőzéshez nem sok köze van.
Szóval elővettem a vetésnaplót, szigorúan magamba néztem és összeírtam, miből mennyit szeretnék. Amit biztos, az idén nem lesz krumpli, mert most már annyira krumplibogár-fertőzött a kert, hogy nem tudom kordában tartani (mivel a szomszéd is nagyban krumplizik, permetezni vagy szedegetni meg nem szokott). Ennek következtében padlizsán sem lesz. Tavaly a krumpli kiszedése után fürtökben lógott rajtuk a krumplibogár. Padlizsán úgysem termett, vettem a piacon egy nagy kosárral és befőztem, lett 10 üveg krém belőle, az nekem bőségesen elegendő, s a dühöngést is megspórolom.
Tavaly szép lett a zöldborsóm, úgy döntöttem, az idén nagyobb mennyiséggel és több fajtával is próbálkozom és kipróbálom a befőzését is. Különben csak a szokásos dolgokat fogom vetni, már kialakultak a bevált fajták. A limababnak készített állványnak csak az egyik oldalán fogok babot nevelni, mert még a tavalyiból is van elég sok, igaz, más fajtát is vetettem. Az állvány másik oldalára uborka fog kerülni. Megint lesz többfajta sárgadinnye is, mert tavaly ugyan nem volt értékelhető termés, de előtte évben rengeteg finomat szüreteltem.
Ami a tavaly eltett dolgokat illeti, hát jó sok uborka sikerült, legalább 40 üveggel, úgyhogy behordom a munkahelyre és ebédhez eszegetem. Lett néhány üveg uborkasaláta, vegyes vágott savanyú és cékla is, úgyhogy felváltva fogyasztom őket. Eddig mindegyik kifogástalan volt.
A bogyósok nagy részéből szörp lett, azt is viszek be az ebédhez, mindegyik jól sikerült. Még van egy néhány üveg bodza is (nekem az a kedvencem, bár a málna és a ribizlik is jók). Tavaly volt első ízben homoktövisem, jó sok szörp lett belőle, minden este kortyolgatok egy kicsit az immunomat erősítendő.
Lekvárt már tavaly is csak módjával tettem el, mert az valahogy nem fogy. Még tavaly előtti is van, pedig karácsonykor a kollégák mind gasztoajándékot kaptak. Csak a diólekvárt nem kóstoltam még meg. A lekvárkompozíciókból nekem a marcipános feketeszőlő-birs és a málnás feketeribizli jött be a legjobban. Befőtt nem nagyon van, csak őszibarackot tettem el, mert csak az termett, illetve a szomszéd megengedte, hogy leszedjük a cseresznyéjét, abból is van néhány üveg. Tavaly nem termett egy szem szilva, körte, sárgabarack sem.
Ami pedig a likőröket illeti, tavaly nagy részük már házipálesz alapú volt, szerintem nagyon jól sikerült mind: eper, szeder, málna, dió. Már most is gyűlik a házipálinka az idei terméshez. A diólikőr is finom, bár a karamellizált cukor egy kicsit hangsúlyos lett benne, s mivel ez még vodka-alapú, így az íze nem lett elég karakteres. Ebben az évben majd ezen is javítok. A dióbefőtt utolsó üvegét kezdtem meg ma, nagyon jó lett. A külön eltett szirup is tökéletes. Még erre is tettem belőle, nagyon finom volt:
Ez máskülönben egy felfuvalkodott tejespite.
Amíg eljön a palántázás ideje, ilyesmivel múlatom az időt:
Ezt az egyetlen ételt csináltam karácsonyra, a többi a mélyhűtőből jött, mert annyira tele volt, hogy alig bírtam az ajtaját betaposni. Most hogy már ürülőben van, kezdem megfőzni belőle a zöldborsót és a babot. Aztán jöhet az idei termés.
De jó, hogy putrikaló leszel végre!!
VálaszTörlésNekem valahogy a tavalyi bodzaszörpnek nincs igazán bodzaíze, pedig ugyanúgy készítettük, mint szoktuk. Tavaly még a bodzavirág sem volt az igazi.
Most írhatnám, hogy tavaly semmi nem volt az igazi, de ha megnézem a tavalyi bejegyzéseket, ugyanezeket írtam a tavalyelőtti évről. Nekünk már semmi sem jó. A bodza nekem jól sikerült, ehhez is meg szoktam pirítani a cukor egy részét. Bár az is igaz, hogy állásban mintha veszítene a bodza-aromájából.
TörlésA putrilakást meg már alig várom:-)
Izé, putrilakó :D :D
VálaszTörlésVégre előkerültél... :)
VálaszTörlésHát tudod, rossz pénz ne vész el:-)
TörlésVan folytatás? :)
VálaszTörlésMindig élvezettel olvasom a beszámolóidat, sajnos egyre ritkulnak. :(
Áldott, békés húsvétot kívánok!