2015. szeptember 22., kedd

Paradicsomban úszva

töltöttem az elmúlt hét végét. Mivel vasárnapra esőt jósolt a meteurológia, pénteken délután gyorsan lekapkodtam azt a néhány szem paradicsomot, ami érett volt:



aztán passzírozás, hámozás, dugdosás:



10 liter lé lett és 14 üveg nyers hámozott paradicsom, na meg néhány üveg lémaradék.



Na de ez nem az összes lé volt, mert még futotta némi töltött paprikára is: a töltött karalábé a maradék darált húsból lett.



Szombat éjjel nagy eső volt dörgéssel-villámlással, szerencsére szél nem kísérte. Aztán vasárnap egész jó idő lett, a nap is kisütött, még gyorsan levágtam a füvet, nem is szerette a fűnyíró.

Ha ez az eső, és a jövő heti nem viszi el a paradicsomot, akkor még mindig marad utánpótlás:





Most értettem meg, az egyik zöldséges fórumon miért írta valaki, hogy soha többet nem akar Osu blue paradicsomot ültetni. Rengeteg van rajta, de nem akar beérni. Ízre nem nagy szám, már ha érett volt, amit megkóstoltam. A chocolate cherry viszont szó szerint lerohadt a bokorról, a szemek felpuhultak és szétrepedtek. Rengeteg van rajta, ehhez képest nem sokat ettem belőle. Pedig finom.



A tökeim is célegyenesbe fordultak:


Zalán nem erőltette meg magát, még most virágzik. Nem tudom, mit gondol, meddig tart a vénasszonyok nyara?



A fekete szőlő is lassan jó, nem tudom mi legyen vele, mert lekvárt nem akarok belőle csinálni. Annyi lekvárom van, évekig sem érek a végére, pedig még ajándékozni is szoktam belőle. A szomszédasszonytól kaptam egy kis üveg ivólevet ugyanilyen szőlőből, lehet, az enyém is így végzi.


A jó nagy eső után jó nagy sár lett, de még így is megizzadtam, mire kiástam némi lestyángyökeret. Merthogy vegetát fogok készíteni, a zöldségeket már megaszaltam hozzá.


Pihenésképpen hajnalkát nézegettem. Nem tudtam betelni vele.


Még a fára is felfutott. Az előtte lévő új eperültetvény nagy részét betúrta a vaki. Úgy látszik, ő is túlzásnak tartotta.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése