Már tegnap reggel is gyanús volt egy saláta, mert le volt döngölve és hiányzott a teteje. Azt hittem, kutya vagy macska, mert valamelyik nap rajta kaptam a szomszéd macskáját, hogy a zöldborsó legsűrűjében bujkál. De ma reggelre jónéhány nagy saláta le volt harapdálva egy-kettőnek csak a legalsó levelei voltak meg.
Ahogy jobban körülnéztem, láttam, hogy a céklasort is alaposan végigrágta.
Az egy szem ott megmaradt paradicsom is ketté van törve.
Ezen a kiszáradt, kemény talajon semmilyen nyomot nem fedeztem fel. Valami kóbor őzre gyanakszom, aki a susnyás patakon feljött és lakmározott. Kész csoda, hogy a szomszéd kutyák nem vették észre. Minden esetre mérges vagyok miatta, de mit tehetek.
Bánatomat borba akartam fojtani, de nem szeretem, úgyhogy borfagyit csináltam kísérletképpen. Először készítettem egy alapot kevés pudingporral és cukorral.
Aztán felvert tejszínt kevertem hozzá és ment a fagyigépbe.
Az eredmény érdekes íz lett, meglepődtem, hogy az édes bor és a cukor ellenére is markánsan savanykás maradt. Nem rossz, másoknak ízlett, de azért nem kerül fel a kedvencek listájára. A szintén elsőként készült karamellfagyi viszont igen. Hát ízlések....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése