Baljós jelek

Tegnap este 10-kor jutott eszembe, hogy elfelejtettem bezárni a pincét. Kimentem és az ajtóban ott nyávogott az egyik szemtelen kóborka. Rettentő arcátlan, a múlt héten a szemetes zsákot az orrom előtt tépte ki. A minap mentem a szomszédba tojásért, akkor meg ott héderezett a verandán, pedig a szomszéd utálja, persze azért nem bántja. Később még egyszer kimentem a vödröt kiüríteni és a teraszon egy hosszúkás valamit láttam. Mivel nem túl jó a világítás, azt hittem, a macska fejezte ki irántam való érzéseit, de amikor mentem eltakarítani, a kaka megmozdult. Kiderült, hogy meztelen csiga. Nem örülök neki. Elintéztem. Vajon mit gondolt, amikor a hat lépcsőn felmászott? Éjféltájt egy kézmosás után hallottam, hogy megint nem áll le a házi vízmű. Kulcs felkap, lépcsőn lerohan, pinceajtót feltép, fekete dobozt megkopogtat. A szakszerű szerviz után mentem fel a lépcsőn, akkor meg a pincefeljáróban találtam egy másik csupaszt. Ezt is elintéztem. Még kevésbé örülök, mert nem tudom, honnan jöhetnek, nálam is van a kert közepén egy hatalmas halom ág, bár abban reménykedtem, hogy a kis gyíkocskák összeszedik őket. Sajnos a szomszéd kertje sem zöldebb, csak gazosabb.

Ma reggel aztán nyomolvasást tartottam Old Shatterhand módra, két helyen vettem észre csiganyomot. 

Csak azt nem tudom eldönteni, hogy a csupaszok voltak-e vagy mások, mert rengeteg házas csiga is van a környéken.

A ház egyik oldalának tető alatti részén lehet valami rés, mert a darazsak eddig is látogatták, de csak 1-1 példányt láttam bebújni, aztán kijött. Ma azonban 4-5 példány is ott dongott és ki-be járkáltak. Na ennek meg pláne nem örülök. Fújtam őket rendesen. Úgy látszik, ezen túl reggel-este hangyaőrjárat, délután darázsles,  éjszaka pedig csigakaszabolás lesz műsoron.

Mindeközben a veteményesben vegyesek a kilátások. Az uborka kezd meglódulni.

A kukorica is szépnek tűnik, legalábbis eddig.

Néhány hagymának nem tudom mi baja van, olyan, mintha tőből letört volna, pedig nem tapostam meg.

A hónapos retek eddig nagyon szép, már kezd fejesedni, kíváncsi vagyok, hogy tényleg lesz-e rajta harapnivaló, mert korábbi években már jártam úgy az ilyenkor vetettel, hogy csak felmagvasodott, feje nem lett.

S hogy ezekből lesz-e töltött karalábé vagy csak zöldtrágya, az még a jövő titka.

Ma reggelre az egyik paradicsom palántám megnyekkent. Rögtön a csupaszra fogtam és kiástam, de kénytelen voltam a nyavalyást felmenteni, mert úgy tűnik, itt valami más lehetett. Minden része megvolt, csak elsárgult és elfonnyadt. Ennek sem örülök, de ez senkit sem érdekel.

Úgy látom, hogy az én satnya palántáim közül is néhány erőre kap, talán lesz a végén elég paradicsom. Hiába na, stresszes a parasztasszonyi lét.