Igen, aggodalommal tölt el, hogyan fog alakulni a fűnyíró-rezsicsökkentés. Hiszen még nincs döntés, mi lesz a nyaralókkal. Ha nem terjed ki rá a kedvezmény, akkor vége a tanyázásnak. Egyetlen remény, hogy annyira bonyolult és sokrétű kérdés a nem lakott ingatlanok kérdése, hogy nem lesz rá elfogadható megoldás. Persze ebben a rohamtörvénykezésben nemcsak ez a kérdés, ahogy mondani szokták, hamar munka ritkán jó. Szerencse, hogy a KATA már nem érint.
Addig meg reménykedem, hogy elkezd végre érni ez a sok paradicsom. Elképesztő, hogy július második felében még szinte alig tudtam leszedni néhány szemet. Pedig már mindenféle tápot, érésgyorsítót kaptak. Mivel az itteni körülmények nem kedvezők, minden este locsolni kell. Néhány növényt, mint pl. az uborka, napjában többször is, mert délutánra már teljesen le van hervadva. Érdekes módon ilyen a cékla is, ilyet még nem tapasztaltam.+
Sajnos itt nem sok lehetőség van mulcsozni, pedig az jó lenne, mert a nap szinte égeti a homokot és ezzel a gyökereket is. Mivel már jó ideje nem volt eső, minden, amit nem locsolok, kiszáradt.
A minap sétáltam az utcában és az egyik telekre tavasszal földet hordtak feltöltésnek, így ott most a gyomok egész jó állapotban vannak. Szedtem néhány vödörrel a még nem virágzók közül és jónéhány paradicsom tövét letakartam. Ezek azonban gyorsan elszáradnak, úgyhogy nem sokat érnek. Pedig most egy hosszabb ideig hőség lesz, szóval jó lenne valami védelem. Hétfőn, amikor a szemetet menedzseltem, észrevettem, hogy gépi kaszával végig mentek a bekötő úton. Már ideje volt, alig fért el néhol az autó a sok akácsarjtól. Észrevettem, hogy az egyik ház előtt hosszú szálú fű lehetett és ahogy levágták, kiszáradt, olyan, mint a szalma. Kimentem vödrökkel és gereblyével, aztán begyűjtöttem, majd mulcsoztam vele a paradicsomok tövét. De még ezzel sem volt szerencsém, mert egy kupacot az udvaron hagytam, mert már melegem volt. Gondoltam, majd estefelé. Mivel szélcsend volt, nem takartam le. Aztán egyszer csak feltámadt a szél és össze-vissza fújta, még a fenyőbokor tetejéről is gereblyéztem le néhány csomót. Most legalább az egész kert tele van hosszú gyomszálakkal.
A minden napos locsolás sok időt vesz el, slaggal csak a most vetett talajtakarót locsolom, egyébként kannával megyek végig, mert nem akarom a leveleket levizezni. Mivel a paradicsomok jó része folytonnövő, állandóan kötözni és kacsolni kell. A kezem el van feketedve, mint egy szénbányászé. A héten aztán alaposabban átnéztem a paradicsomtöveket és amelyeken nem volt bogyó, kihúzgáltam. 6 db volt, amin az első virágok nem kötöttek. Ha a mostaniakból lenne is valami, az már nem fog rendesen beérni, ne fogyasszák feleslegesen erőforrásaimat. Ami a talajtakarót illeti, kétfélét vetettem vegyesen: fehérmustárt és olajretket. Volt ahol ki sem kelt, máshol is csak gyéren és úgy látom, csak a retek. Pedig ha később vetem, akkor a hűvösebb idő beálltáig nem nőnek meg eléggé.
A növények többsége elfogadható állapotban van. Az uborka a permetezés ellenére is kezd sárgulni. Ezt valahogy egyik évben sem tudom megakadályozni.
A káposztafélék: fejes és kelkáposzta, kétféle karfiol és a karalábé növögetnek.
Talán lesz némi kukorica és krumpli is, bár ez utóbbi szárai már száradnak és kidőltek.
A hagyma kezdetben nagyon silány volt, ami kikelt, az is kezdett elszáradni. Most úgy tűnik, néhány fej mégis megmarad.
Van négy tő sütőtököm is, futnak, mint a bolond, virágokat már láttam, termés még nincs. Ez utóbbi azért aggaszt, mert nem lesz idejük beérni.
Elkezdtem a befőzést is, a szörpök után a zöld dió lekvár következett, bár ahhoz a diót nem az én fám adta. Tettem el néhány üveg cukkinit és uborkát. Az uborkák még forrongnak, úgyhogy addig olyan helyen lesznek, ahol fel tudok utánuk takarítani.
Az idén sikerült kaprot és kétféle bazsalikomot is nevelni. A kapor az uborka miatt fontos, a bazsik pedig várnak a paradicsomra.
Szóval hajrá paradicsomok, mert különben mentek az aprítógépbe. Érdekes, hogy a törpéken van a legtöbb termés, remélem, legalább a téli szükségleteimet fedezni tudom erről a rengeteg tőről.
Mivel hamarosan tetőcsere lesz, remélem, így a virágos kertekkel nem sokat foglalkoztam, mert úgyis letapossák, de azért azt a rengeteg kardvirág hagymát ki kellett ültetni. Néhány a kerítés mellé került, csodák csodája virágot is hoztak és mind lila. Mellettük a virágládában a következő generáció uborka növekszik.
Hát így telnek most napjaim, örömben-gondban.
