2016. június 24., péntek

Nehezen szerzem

vissza az uralmat a kert felett. Meleg van, szárazság van, szóval nem könnyű ilyenkor kertészkedni, főleg hogy mindent egyszerre kéne csinálni. Azért haladok, de korántsem a kívánt ütemben. Minden napra próbálok beütemezni valami halaszthatatlant, vagy olyasmit, amit délelőtt még az árnyékban lehet csinálni, pl. tegnap felvagdostam a metszéskor keletkezett ágakat, előtte pedig a második vetés zöldborsót szüntettem meg, kifejtettem, a bokrát pedig sövényvágó ollóval összevagdostam. Ja, időközben a sövény is sorra került és ha már az eszköz a kezemben volt, levágtam a hatalmasra nőtt citromfű bokrokat is, mert kezdték elnyomni a chocolate cherryt. Ma az uborkáknak is feltettem a hálót, lehet rajta futkosni.


Az egy hete kiültetett paprikák egyelőre hallgatnak, eddig egyet kellett kidobni, mert tönkre ment.


Végeztem a paradicsomok felkarózásával is, ami nem volt egyszerű, mert ezeket a műanyag csöveket nem lehet beleverni a földbe, hanem lyukakat kellett fúrnom nekik. A ház előtti ültetvénnyel még így is gond volt, mert nem tudtam elég mélyre fúrni az eperfa gyökerei miatt, így a karókat cserépdarabokkal kellett kiékelnem, hogy később is megtartsák a növényeket.


Most hazardírozok, mert eddig még nem permeteztem a paradicsomokat, így minden nap vizslatom, egyik-másik már mutat sárga leveleket, néhol pedig kezd tetvesedni.

Szerencse, hogy van kutam, így tudok locsolni, most már minden nap kell is. Még az eprest is locsolom, mert tavaly ültettem és nem szeretném, ha idő előtt kipusztulna. Ennek megfelelően jó sok kacsot hozott, majd ha kicsit enyhül a hőség, azt is rendbe teszem. A kert tele van madarakkal, ami nem nagy öröm, mert a cseresznyét is szeretik.


Nekem a fagy és a jómadarak után ennyi maradt Viktóriából. Sara sem járt jobban, mert bár rengeteg virága volt, utána elfagyott, majd ellepte a tetű, végül 3 szemet látok rajta, de valószínűleg az is a madarak martaléka lesz még mielőtt megérne.



Egyébként minden nap kapálok, mert hiába szedtem ki a gyomok nagy részét, gyors az utánpótlás. Már mindenhol a kertben ilyen kupacok vannak. Nem túl szép látvány.


Leszedtem az első cukkini termést, holnap töltött cukkini lesz ebédre.


Közben minden nap nézegetem a tökeimet is, nehogy a fejemre nőjenek.


Ma este, ha már egy kicsit "hűvösebb" lesz, málnaszedést kell rendeznem, 1-2 napon belül pedig a piros ribizli is esedékes lesz. Aztán megint fűnyírás. Szóval egy kertben mindig van mit csinálni.

2016. június 17., péntek

Tűzoltó üzemmódban

működöm, mióta ideiglenesen a putriban állomásozok. Mérges vagyok, mert két héttel ezelőtt teljesen rendben hagytam itt a kertet, ki volt gyomtalanítva és permeteztem is a tetűk ellen. Ez utóbbi most nem volt komoly, de a 4 vetésnyi zöldborsót valami jól elkapta, mintha leégett volna az egész. A második vetésnek annyi és valószínűleg a harmadikról sem sokat fogok szüretelni, de talán a negyedik vetést még meg tudtam menteni, mert még nem is virágzik. Azért nagyon nem estem emiatt kétségbe, mert így is ennyit főztem be az első vetésből:


Így aztán most azokat a munkákat végzem, amik nagyon sürgősek, mert a gyom szinte teljesen ellepte a kertet, úgysem végeznék vele 1-2 napon belül. Persze tudhatnám, hogy amikor a porcsin megjelenik, akkor veszítem el a kontrollt a kert felett.

A zöldborsó pucolás rengeteg időt vett el, két napig tartott. Ennyi volt az eredeti mennyiség. A héjjal és az összedarabolt szárral körbemulcsoztam a paprikákat.



Először a paprika palántákat ültettem ki, mert azoknak már nagyon elegük volt a pohárból. A kert egyébként így néz ki. Most nem hordom el a kiszedett gyomot, hanem talajtakaróként ott hagyom, ne maradjon sok terület takaratlanul. Kemény harc lesz ez, mert napról napra szárazabb a föld és egyre nehezebb kiszedni a gyomokat.



Mivel meleg van, és egyre melegebb, ezért az elmúlt évek problémájából tanulva beüzemeltem a nyári konyhát, mert hát ez lenne a feladata. Ott főzök és még az ebédmelegítést is ott végzem, hogy minél tovább hűvösen tarthassam a lakást. Így most itt 19 fok van, hosszú nadrágban ülök. De nem baj, inkább ez, mint a hőség.


Már érik a málna, úgy látom, minden nap szedni kell. A piros ribizli is hamarosan jó lesz és lassan eljön a zöld dió ideje is. Szóval úgy látom, nem fogok unatkozni az elkövetkezendő hetekben.

2016. június 1., szerda

Tetűben úszva

találtam néhány fát, amin eléggé meglepődtem. Ilyen szörnyű állapotban még akkor sem voltak a fák, amikor nem permetezte senki őket. Különösen az egyik cseresznye lett nagyon tetves.




Ennél rosszabbul már csak a szilvafa járt, azon zöld szinűek voltak, de nemcsak az ágcsúcsokon, hanem mindenhol, még a törzsön is. Csak Karate volt otthon, de azzal kétszer is befújtam. Érdekes módon a máskor érzékeny bazsarózsán nem volt tetű és a többi fán sem, sem az almákon, sem a barackokon. Igaz, az őszibarackon meg a tafrina virágzik.


A lestyán sem kapta el, most gyöngyörű, de már vissza kéne vágni, mert leárnyékolja a szedret.


Mivel a bodza épp most volt teljes virágjában, gyorsan kihasználtam a helyzetet és csináltam némi bodzaszörpöt.







Ezzel hivatalosan is megkezdődött a befőzési szezon. Fel is vagyok háborodva, mert most a Tuskó le van maradva a hozzávalókkal. Máskor ilyenkor már minden kellék kint volt, most meg semmi. Akartam még venni uborkamagot, mert rosszul emlékeztem és mégsem volt csak egy kevés, de már azt sem kaptam. Mehetek gazdaboltba. Úgyis kell egy csomó méreg, ez az év a kártevőkről fog szólni.


A tavaly megújított epres nem sok termést adott, azért egy adag eperlikőrt bekevertem.


Nőnek a tököcskék és az összes pari palántát is kiültettem.


Kikerültek a sárgadinnye palánták is. A két hete kiültetett 12 db kelkáposztából 10 megmaradt.


A sok eső jót tett a zöldborsónak, két hét múlva már szüretelhetem az első vetést.


A sok esőnek nem mindenki örült, a bazsarózsák például hasra estek.

Amint látom, ez az év is vegyes lesz. Gyümölcs nemigen lesz, de a zöldségek egyelőre jól állnak. Majd elválik. Nemsokára hosszabb időt is ott töltök és több időm lesz mindennel alaposabban foglalkozni.