2017. augusztus 19., szombat

Így ünnepelek én

Habár ez nem a munka ünnepe lesz, nagyon változatos program-kínálatot állítottam össze - magamnak. Lesz itt paradicsom befőzés- és sütés, cukkinireszelés, uborka kovászolás,  ha marad sütőkapacitás és még tudok mozogni, akkor dobok egy ünnepi sütit is, mert egy csomag gesztenyemassza ott kókadozik a hűtőszekrényben. Bónuszként meghajtom a befőző automatát a fenti javakkal.


A paradicsomok egy része kissé égett volt, remélem csak az és nem a paradicsomvész nézett be.


Ahogy levágtam a hibás részt, alatta rendben van. Azért a biztonság kedvéért végigmásztam a paradicsom bokrok alját és a letermett ágakat a csoffadt levelekkel együtt leszedtem és  a növényeket bepermeteztem. Paradicsom vészre utaló jeleket nem találtam a bokrokon, csak az egyik szár volt kissé bebarnulva, de nem foltosan, hanem az egész. Már mindent az erős napsugárzásra fogok.


Ezeken kívül más úgysem maradt meg. A sütőtök még tartja magát, 6 tököcskét engedtem nevelni, azok már szépen sárgulnak. Valamelyik nap a sok új hajtást levagdostam, akkor szembesültem vele, hogy stikában még másik két tök is nagyra nőtt már. Ezeket meghagytam, legfeljebb nem érnek be.


A néhány megmaradt karalábé nem akar fejesedni és csupa heg az egész növény. Ebből sem lesz házi vegeta.




1-1 kelkáposzta és karfiol maradt meg, de nem néznek ki jól, az üvegházi molytetűn kívül is még jónéhány dög látogatja szorgalmasan őket.


A sárgadinnyék is kezdenek beérni, már a kezemben maradt egy Tétényi csereshéjú meg egy másik kacifántos nevű (Retato degli ortolani - fene bele, aki kitalálta), nem vagyok tőlük elájulva, de muszáj volt leszedni, mert már valakik lyukat rágtak beléjük.


Répa és gyökér igazán "szép" termés lett, a két nagy csimbók a répa, a kicsi a gyökér. Gyökér.



A citromfű és a menta nagyon megsínylette a telet, alig akart kikelni, ami kibújt, az is gyorsan elszáradt. A múltkor tövig vagdostam mindet, most kezd elfogadható leveleket hozni. Máskor eddigre már másodszor is visszavágtam, olyan mennyiség volt.



Van egy kis levendula bokrocskám, tavaly és előtte is már egész szép termést szedtem róla, az idén ő sem akart kihajtani, mostanra eddig sikerült felküzdenie magát.


Nagyjából ennyi a termés, a gyümölcsfák semmit nem adtak, szóval ez az év sem a jobbak között fog emlékeimben élni. S ezt még a sok uborka és paradicsom sem fogja megszépíteni. Na megyek és bánatomban betolok egy adag muszakát.

2017. augusztus 18., péntek

Lassan csordogál a múló idő

Putrifalva felett. A múlt heti nagy hőség eléggé visszavetett mindenben, bár már most is elég meleg van kint, így ideje egy kis irodai munkának, lássuk hogyan is állok így augusztus közepén.

Az uborkaszezonnak lassan vége, a tövek többségét már kihúzgáltam, főleg a földön futókét, mert teljesen leromlottak és már csak kis gnómokat neveltek. 


Néhány tőnek megkegyelmeztem annak ellenére, hogy már elég betegesek, de még mindig szép uborkákat adnak, ezeket majd kovászolom.



Az persze még mindig kérdés, mi lesz ennyi uborkával, remélem, nem romlik meg, mert 73 üveg sós-vizes és csemege uborkát tettem el és 17 üveg téli uborkasalátát. A hűtőben meg még mindig van két berakásból kovászos uborka és néhány üveg friss saláta.




Tegnap felszedtem a fokhagymát is, tavaly gyönyörű termésem volt, na ez az ideiről nem mondható el. A hagymával elégedett vagyok.


A 4 tő fehér paprika elég szépen teljesített, bár az egyikről még egy darabot sem szedtem le, most kezdi növelni a bogyóit. A többiből már háromszor csináltam töltött paprikát, egy darabig rájárok.



Egy bokor kápia maradt meg, nem teljesít valami fényesen, most kezd pirosodni, de már az egyik meg is égett.


A három tő pritamin paprika sem teljesít jól, talán 1-2 db beérik és megfelelő méretű lesz, de a többség zölden és aprón lepotyogott.


A két tő padlizsánnal nagyon elégedett vagyok, már kétszer főztem belőle krémet és egy hatalmas adag muszaka is lett, még a szomszédnak is jutott, aki sosem evett ilyet. Azért most már minden nap többször is bogarászok, mert a krumplibogarak nagyon elszemtelenedtek. Annak ellenére, hogy néhány napja permeteztem, mindig találok rajta néhány darabot. Az egyik bokor sajnos már kissé viseltes, pedig azon még sok kicsi gyümölcs van, a másik bokor jobb állapotban van és jónéhány virágja is van. Remélem, sikerül annyira megvédeni a bogaraktól, hogy a terméseket beérlelje, mert ezek a dögök elrágják a gyümölcsök kocsányát.


Lassan beindul a paradicsom szezon, bár már néhány üveggel tettem el, de az inkább kármentés volt az esők utáni kirepedezés miatt.


Most már minden nap vizslatom a bokrokat, mert ilyenkor szokott támadni a paradicsomvész. Nem is akarom ezt megvárni, úgy tervezem, szombaton leszedem az érett terméseket és nyomok egy Amistart, mert az előrejelzés szerint a szeptember eleje is elég meleg lesz, így van esély arra, hogy a nagy része beérjen.


Néhány bokor már így is aggasztó állapotban van, a levelek többsége leszáradt, bár ezt nem igazán látom betegségnek. Mivel kevés a levél, a paradicsomok egy része megégett az erős napsütésben.


A bosszantó Osu blue sem megy sokra, bár ma ezt reggeliztem, mert találtam néhány érett szemet.


Mivel az uborkák beterítették a két kamrapolcot, a paradicsomok miatt új szekciót kellett nyitni. Azt hiszem, a jövő héten ez is megtelik, mert nagy paradicsom-befőzést fogok rendezni.


Különben a kert kezd kiürülni, ahogy szedem fel a letermett növényeket. Most nagyjából elégedett vagyok a fennálló helyzettel, a gyomok is nagyrészt ki vannak kapálva, megtisztítottam a málnást és az árkokat is legyomirtóztam. Mivel van időm, így az utcai rész is rendben van, ott is kiszedtem a gyomokat és a füvet is lenyírtam, miközben persze sikerült mindkét fűnyírómat tönkre tenni. Az egyiket megjavítottam, a másikat szakemberre kell hagyni.


2017. augusztus 3., csütörtök

Uborkába fulladva

Nagy uborka-fan vagyok, Nagypapám gyerekkoromban Uborkamatyinak hívott, de ez azért már nekem is sok. Az uborkával sok baj van. Ha kevés tövet ültetek, akkor éréskor naponta lehet 1-2 üveggel eltenni, mert több nem jön össze. Ha sok sikeredik, mint az idén is, akkor meg még a szomszédok is bujkálnak előlem. Az is igaz, hogy a tövek nagy része beteg a permetezések ellenére. Talán nem is egy nyavalya van rajtuk.





Így aztán esténként szedés, hogy ne nőjenek túl nagyra és kétnaponként berakás. A vizes és csemege uborka már 60 üvegnél tart, de van jónéhány téli uborkasalátás üveg is. 



A változatosság kedvéért készítettem egy kisebb üveg kovászos uborkát is. Most napozik. Igyekszem olyasmiket főzni, amihez lehet enni.


Télire való uborkasaláta is készült bőséggel.



Ebben a hőségben nem nagyon van kedvem bármit is csinálni, ehhez képest tegnap fél napig uborkásztam, utána leszedtem az összes cukkinit, legyalultam és beüvegeztem. Le kellett szedni a padlizsánt is, mert a két bokrot nagyon megtámadta a krumplibogár, így permeteznem kellett. Pedig előtte minden nap nézegettem és nem nagyon láttam rajta semmit. Most tele van kelő kicsikkel.


A padlizsán kényszerű leszedése elég nagy baj, mert a tartósításhoz ezt sütni kell és ebben a hőségben nincs az az isten, amiért befűtenék a konyhába. Remélem, a hűtőben kibír néhány napot, amíg hűvösebbre fordul az időjárás.

Ugyanez a probléma a paradicsommal is, most kezd meglódulni az érésben, viszont ezt is sütni kell. Szóval nekik is várni kell.




Addig ülök a ventilátor mellett és nézegetem az időjárás-jelentést, reménykedve egy kis lehűlésben. Bezzeg télen, akkor meg a nyár után ácsingózom. Nekem semmi nem jó.