2017. augusztus 3., csütörtök

Uborkába fulladva

Nagy uborka-fan vagyok, Nagypapám gyerekkoromban Uborkamatyinak hívott, de ez azért már nekem is sok. Az uborkával sok baj van. Ha kevés tövet ültetek, akkor éréskor naponta lehet 1-2 üveggel eltenni, mert több nem jön össze. Ha sok sikeredik, mint az idén is, akkor meg még a szomszédok is bujkálnak előlem. Az is igaz, hogy a tövek nagy része beteg a permetezések ellenére. Talán nem is egy nyavalya van rajtuk.





Így aztán esténként szedés, hogy ne nőjenek túl nagyra és kétnaponként berakás. A vizes és csemege uborka már 60 üvegnél tart, de van jónéhány téli uborkasalátás üveg is. 



A változatosság kedvéért készítettem egy kisebb üveg kovászos uborkát is. Most napozik. Igyekszem olyasmiket főzni, amihez lehet enni.


Télire való uborkasaláta is készült bőséggel.



Ebben a hőségben nem nagyon van kedvem bármit is csinálni, ehhez képest tegnap fél napig uborkásztam, utána leszedtem az összes cukkinit, legyalultam és beüvegeztem. Le kellett szedni a padlizsánt is, mert a két bokrot nagyon megtámadta a krumplibogár, így permeteznem kellett. Pedig előtte minden nap nézegettem és nem nagyon láttam rajta semmit. Most tele van kelő kicsikkel.


A padlizsán kényszerű leszedése elég nagy baj, mert a tartósításhoz ezt sütni kell és ebben a hőségben nincs az az isten, amiért befűtenék a konyhába. Remélem, a hűtőben kibír néhány napot, amíg hűvösebbre fordul az időjárás.

Ugyanez a probléma a paradicsommal is, most kezd meglódulni az érésben, viszont ezt is sütni kell. Szóval nekik is várni kell.




Addig ülök a ventilátor mellett és nézegetem az időjárás-jelentést, reménykedve egy kis lehűlésben. Bezzeg télen, akkor meg a nyár után ácsingózom. Nekem semmi nem jó.