Ilyen

a kertje annak, aki két hétig felé sem néz:

Persze azt is mondhatnám: porcsintermesztő vagyok, elvégre az is egy gyógynövény. Csak ki hinné el?

Ilyen a cseresznyéje annak, akinek nem sikerült a madarakat és a darazsakat lekörözni:

S aki ritkán jár putriba, azt ellepi a cukkini.

28 fok árnyékban..

ez dalcímnek jó, de itt a lesötétített, zörgő mobilklímával hűtött szobában átélve kezd túl sok lenni. Melegem van, elegem van, nem mentem a putriba, itthon irigykedek Minyonra. Még akkor is, ha gazos a kertje. Az enyém is az. Ennyire még nem volt gazos az elmúlt 6 évben egyszer sem. De hát mindig az jön, ami még nem volt. Nagyrészt kikapáltam, de néhol már a kapa is csak peng a betonkemény földön.

A múlt héten szedtem egy maréknyi levendulát, mert szeretnék levendulapárnát csinálni ajándékba, csak nem tudom eldönteni, hogy a szárát is beledaráljam vagy csak a virágot? Egyébként a szár talán még illatosabb, mint a virág. Most így szétválasztva tűnődöm a megoldáson.

Mivel annyi eprem volt, hogy nem tudtam vele mit csinálni, egy 8 literes tálnyit felszeleteltem és megaszaltam. A látvány talán kissé gusztustalan, de az illata.... és az íze is nagyon finom, koncentrált.

Gyorsan végeztem egy kis számvetést: kb. 120 befőttes üveget gyűjtöttem össze, tanulva a tavalyi krónikus hiányból, ebből 25-öt már felhasználtam csak az eperhez. És még a jövő héten lesz eper, mert most leszedettem a helytartómmal, aki azt mondta, van még rajta bőven. Indul a málnaszezon is, az 1-1 bokor ribizli és főleg a szeder is kitesz magáért. Úgyhogy lehet jobb lenne már most újabb gyűjtést szervezni, mert aztán nem lesz mibe eltenni a terményt.

A helye különben már megvan, mert a múlt héten levittem egy az irodában kiérdemesült állványt, úgyhogy lesz hová pakolni.

Ami a kertet illeti, hát sok mindent nem tapasztaltam még, amivel az idén szembe kerültem. Pl. a paprikák 2 hónapja 10 cm-es méretben vegetálnak. Se ki nem pusztulnak, se nem nőnek. A paradicsomok viszont szépen kiheverték az időjárás és a krumplibogarak támadását. A felfúvódott hónapos retkek nagyon finomak lettek, a jégcsapretek pedig inkább tüzelőanyagnak alkalmas. A saláta 3 leveles állapotban sínylődik, gondolom a jövő hétre meg már felmagosodik, úgyhogy az idén nem kell hozzá tojásos nokedlit csinálni. A cukkinim gyönyörű, az uborka 4. vetése sem kelt ki. A sárgadinnye virágzik, de hogy az a kis vakarcs 15 cm-es növény hogy fogja felnevelni, azt még nem tudom. Nesze neked F1 hibrid. A zöldborsó hatalmas bokrot növesztett, majd jó lesz zöldtrágyának, a bab pedig úgy néz ki, mintha már beszántottam volna. A többi átlagos. Az azonban már biztos, hogy az idén a tavalyi zöldbabot és sütőtököt fogom eszegetni - üvegből. Ezt a szégyent.

Felemás érzésekkel

tekintek vissza legutóbbi putritúrámra. A kert állapota bizonyos szempontból rosszabb volt, mint vártam, másrészt meg nem. A gyom teljesen ellepte, amit a sár miatt kikapálni nem tudtam, a kihúzgáláshoz meg még kicsik. Egyes növények túltették magukat az elmúlt hetek katasztrofális időjárásán, mások belerokkantak. A paradicsomok, karfiol, hagyma, krumpli, cukkini és a gyümölcsfák jól vannak, paprika, padlizsán és dinnye nemigen lesz, a sütőtök ki sem kelt, az uborka pedig még mindig 2 szikleveles. 

Az eper szedését megkezdtem, nagyjából ilyen lesz az arány:

Külsőre elég szép, íze viszont nemigen van. Ezért aztán majdnem az összeset befőztem dzsemnek, valamennyi ment a mélyhűtőbe, majd a később érőkkel összekeverem és még teljesen teleraktam az aszalógépet is.

Ennyi volt csütörtökön este az első szedés, vasárnap még 2 tállal tudtam leszedni. A háttérben a bodzaszörp alapanyagai láthatók. Kicsit féltem a bodzaszörptől, mert még sosem csináltam és a virágok is már kezdtek hullani. A végeredmény azonban nagyon finom lett, a cukor egy részét megpörköltem, így szép sötét szine lett.

A hétvége eredménye:

Kiszedtem az összes hónapos retket, ezek is jól meghíztak, de ízre jók, nem túl erősek. A jégcsap retkeket még hagytam, majd a jövő héten felszedem:

Elhatároztam azonban, hogy semmin nem fogok bosszankodni. Az időjárás ilyen, a jövőben még szélsőségesebbre is lehet számítani, ez ellen úgysem tudok semmit tenni. A növények egy része jó termést fog adni, a többi meg nem. Ez így lesz minden évben és kész.

Szombaton kora délután hatalmas eső esett, a kert végét elöntötte a patak, igaz ott nem is volt semmi, csak a komposzt és a homoktövis bokrok, azoknak meg már úgyis mindegy. Szóval sár volt és a gyomok is megúszták egyelőre. Majd a jövő héten, vagy ha nem, hát máskor. Azért a polgármesternek küldtem megint egy levelet, nehogymár neki jobb legyen...

Patak mellett nem jó lakni...

Ahol a víz az úr...

No eper today...

Nem mentem putriba epret szedni. Hideg van, esik, ott is hideg van, esik, sáros minden, pfúj. Megkértem ottani helytartómat, pillantson az epresre. Azt mondta, még 30 szemet sem tudnék leszedni. A múlt héten egyik reggel 5 fok volt. Így hát itthon maradtam. Majd a jövő hét végén kidühöngöm magam a károkon. Pedig már jó sok receptet, cukrot és xilitet begyűjtöttem az epertartósításhoz. Valószinüleg bodzaszörp sem lesz, mert addigra elvirágzik. Vettem a piacon néhány tartalék palántát, hátha.... Azok most itt vacognak a balkonládában:

A piacon vettem egy kis epret is, amíg a sajáthoz hozzá jutok. Direkt termelőtől vettem, ahol a ládában 1 sor volt és óvatosan szedegették, nem állt a láda alján a leve. Otthon kiválogattam azt a néhány törődöttet, ami mégsem úszta meg a szállítást és félre tettem. Szobahőmérsékleten délutánra egy része bebarnult, sőt penész is megjelent egyik-másikon. Így el tudom képzelni, mi fog várni rám eperszüret címén. Komposztszaporítás.

De hogy ne csak kárpálódással teljen az idő, temérdek bakelit lemezemet rendezgettem. Hogy ezekkel is mi lesz, legalább 10 éve egyet sem hallgattam meg. Most hogy átnéztem, egész nap fiatal korom egyik kedvencét dúdolgattam: No milk today... a Herman's Hermits-től. Csoda hogy ilyen címe lett a blog-bejegyzésnek?