Baljós jelek

Tegnap este 10-kor jutott eszembe, hogy elfelejtettem bezárni a pincét. Kimentem és az ajtóban ott nyávogott az egyik szemtelen kóborka. Rettentő arcátlan, a múlt héten a szemetes zsákot az orrom előtt tépte ki. A minap mentem a szomszédba tojásért, akkor meg ott héderezett a verandán, pedig a szomszéd utálja, persze azért nem bántja. Később még egyszer kimentem a vödröt kiüríteni és a teraszon egy hosszúkás valamit láttam. Mivel nem túl jó a világítás, azt hittem, a macska fejezte ki irántam való érzéseit, de amikor mentem eltakarítani, a kaka megmozdult. Kiderült, hogy meztelen csiga. Nem örülök neki. Elintéztem. Vajon mit gondolt, amikor a hat lépcsőn felmászott? Éjféltájt egy kézmosás után hallottam, hogy megint nem áll le a házi vízmű. Kulcs felkap, lépcsőn lerohan, pinceajtót feltép, fekete dobozt megkopogtat. A szakszerű szerviz után mentem fel a lépcsőn, akkor meg a pincefeljáróban találtam egy másik csupaszt. Ezt is elintéztem. Még kevésbé örülök, mert nem tudom, honnan jöhetnek, nálam is van a kert közepén egy hatalmas halom ág, bár abban reménykedtem, hogy a kis gyíkocskák összeszedik őket. Sajnos a szomszéd kertje sem zöldebb, csak gazosabb.

Ma reggel aztán nyomolvasást tartottam Old Shatterhand módra, két helyen vettem észre csiganyomot. 

Csak azt nem tudom eldönteni, hogy a csupaszok voltak-e vagy mások, mert rengeteg házas csiga is van a környéken.

A ház egyik oldalának tető alatti részén lehet valami rés, mert a darazsak eddig is látogatták, de csak 1-1 példányt láttam bebújni, aztán kijött. Ma azonban 4-5 példány is ott dongott és ki-be járkáltak. Na ennek meg pláne nem örülök. Fújtam őket rendesen. Úgy látszik, ezen túl reggel-este hangyaőrjárat, délután darázsles,  éjszaka pedig csigakaszabolás lesz műsoron.

Mindeközben a veteményesben vegyesek a kilátások. Az uborka kezd meglódulni.

A kukorica is szépnek tűnik, legalábbis eddig.

Néhány hagymának nem tudom mi baja van, olyan, mintha tőből letört volna, pedig nem tapostam meg.

A hónapos retek eddig nagyon szép, már kezd fejesedni, kíváncsi vagyok, hogy tényleg lesz-e rajta harapnivaló, mert korábbi években már jártam úgy az ilyenkor vetettel, hogy csak felmagvasodott, feje nem lett.

S hogy ezekből lesz-e töltött karalábé vagy csak zöldtrágya, az még a jövő titka.

Ma reggelre az egyik paradicsom palántám megnyekkent. Rögtön a csupaszra fogtam és kiástam, de kénytelen voltam a nyavalyást felmenteni, mert úgy tűnik, itt valami más lehetett. Minden része megvolt, csak elsárgult és elfonnyadt. Ennek sem örülök, de ez senkit sem érdekel.

Úgy látom, hogy az én satnya palántáim közül is néhány erőre kap, talán lesz a végén elég paradicsom. Hiába na, stresszes a parasztasszonyi lét.

Ami sok, az sok

Például a házban ez: a múlt csütörtökön mértem. Egész nap vizes asztalterítőbe csavarva ülök, lábam egy vajling hideg vízbe lógatva. Sajnos a szigetelés ügye nem akar előre mozdulni, így hát zsírt olvasztok naphosszat.

Reggel és estefelé kimegyek locsolni, ilyenkor begyűjtök néhány újabb csípést, van keletje a Fenistil gélnek. Locsolás után hangyaőrjárat, tegnap már alig volt újabb példány. Az akácfákat is végigvizslatom. Tegnap reggel gyomláltam egy kicsit a kertben és rengeteg hangya volt, úgyhogy ott is fújkáltam egy kicsit. Észrevettem, hogy a bides degek a locsolócsövet használják országútnak a hepe-hupás, gazos talaj helyett. Annyi mindent kéne csinálni, de ebben a hőségben sajnos nem haladok semmire, de nem akarom erőltetni a dolgot.

Meleg van,

ha valaki még nem vette volna észre. Mit lehet ilyen hőségben csinálni? Hát locsolni. Reggel, este. Ha sikerül korán kelnem, akkor még egy kis gyomlálás is belefér. Néhány napja ültettem szét a karalábé palántákat. Tegnap vettem észre, hogy nem elég nekik a napi kétszeri locsolás, így az imént kimentem, 34 fok van, és meglocsoltam ne kókadozzanak estére. Pedig ma még hagyján, mert kissé felhős az ég.

A paradicsomok mellé is bekerültek a karók, mindegyik növény szépen magához tért, nem kókadt egyik sem. Persze felkötözve még nincsenek.

A kukoricák és az uborkák is növögetnek, tegnap a nagyja gyomot is kiszedegettem közülük.

A négyféle salátából és a céklából semmi sem kelt ki, pedig minden nap szorgosan locsolgatom. Ennek következtében nem győzöm gyomlálni, mert vastag gyomszőnyeg képződött. Az egy szem kikelt cukkini is jól tartja magát.

Ma reggel valóra váltottam tegnapi fenyegetésemet a hangyákat illetően és reggel bekevertem nekik egy jó erős adag Decis-t. Most voltam kint ellenőrzésen, sehol nem láttam mozgást. Ha ez működik, akkor így fogom őket kordában tartani.

Mivel ma már jó meleg volt és eszembe jutott, hogy a nagyszüleim egy régi tornácos parasztházban laktak, bár ők gangnak hívták, ami be volt üvegezve és nyáron az volt a fő élettér, nappali, ebédlő, ott állt nagyapám hatalmas bőrvarró gépe, a tornác végében pedig egy kis helyiséget választottak le, ami télen műhelyként szolgált, nyáron pedig fürdőszobaként. Volt benne fürdőkád, rézüst kályhával. Ha fürödni akartunk, nagyapám abban melegítette a vizet. A fürdőkád egy csövön ki volt vezetve az udvarra, ahol a beton lejtős volt, így a fürdővíz egyből lefolyt a zöldségekre. De ebben az üveges helyiségben nagyon meleg volt pedig előtte volt a szőlőlugas. Nagyapám egy nagy ponyvát akasztott az ablakok elé, hogy kicsit védje a házat. Mivel az én kis fakalyibám sem szigetelt, bent is ugyanolyan hőség van, mint kint, akármit is csinálok. Ezért ma elhatároztam, hogy régi lepedőkből én is csinálok az ablak és az ajtó elé árnyékolást, mert itt a nap még este nyolckor is idetűz. Egyelőre sok eredménye nincs, mert bent is ugyanannyi fok van, mint kint.

Így hát nem marad más hűtési mód, mint ez:

Mivel ebben a hőségben jól esik pacsálni, ezért nekiültem és az összes palántanevelő műanyag poharat elmostam. Jövőre újrahasznosítom őket.

Hangyás vagyok

vagyis inkább a ház, mert ezektől az ács hangyáktól nemigen tudok megszabadulni. Egyelőre a lakásban még csak 1-1 példánnyal találkoztam. Amikor az első igazán meleg napon felfedeztem a sok szárnyas lényt, alapos pusztítást végeztem köztük. Akkor úgy láttam, hogy a fürdőszoba felőli részt lepték el legjobban, de mióta elintéztem őket, ott nem látok soha újabb példányt.

Látszik, hogy már korábban is lehetett ez probléma, mert az összeszáradt lécek között jó sok szilikonos szigetelő látható. De a ház két ellentétes sarkánál még mindig nagy a forgalom. Most utána olvasgattam és nem nyugodtam meg, itt korábban beázott a tető, amit kijavítottak, viszont lehet, hogy a hangyák már oda telepedtek, ezért látok a tető környékén sétáló példányokat. Mivel minden nap többször is végignézem és lefújom őket, ilyenkor megnézem a réseket, ahol bemehetnek és tömöm is be. Ma reggel azonban frissen fúrt lyukat fedeztem fel az egyik kedvenc helyükön, ott volt alatta a forgács.

 

Most komolyan mérges lettem, leöntöttem őket 20%-os ecettel, majd betömtem az új lyukat. Mivel még délután is nagy volt körülötte a forgalom, hoztam rá egy kis egérragasztót. Az ecet nem volt rájuk különösebb hatással.

Most aztán ott gusztustalankodik jónéhány hulla a ház oldalán. Nem igazán értem, ezen a sarkon mit csinálnak, mert benéztem a lécek alá és nem láttam rést.

Azt hiszem, holnap megpróbálkozom egy adag Decissel, hátha az nagyobb hatással lesz rájuk, mert a hangyairtó rettenet drága és az is csak a lefújt példányokat pusztítja el.

Megérkezett

a felmentő sereg. Tegnap sikerült itt a faluban szerezni néhány paradicsom és paprika palántát. A paradicsom Mobil, mert én csak sült paradicsomot teszek el, a paprika pedig pritamin, mert a fehérre nem igazán van kereslet, hiszen ha van paradicsom termés, akkor nem eszem paprikát. Évente 1-2 adag töltött paprikára és lecsóra való mennyiséget meg tudok venni, így nem kell a felesleggel bajlódnom. A pritamin paprika később fog beérni, amikor már a paradicsom is gyérebb. A palántákat házhoz is szállították, így még a felmelegedett autóba sem kellett  beülnöm. 

Már ki is ültettem mindet, a paradicsomok egy része kissé kókatag, de remélem, azok is összeszedik magukat. Kiültettem a nálam megmaradt satnyulékokat is, meglátjuk, lesz-e belőlük valami.

Amikor kihozták a palántákat, a kocsiban volt máshonnan megmaradt kápia is, így abból is vettem 3 tövet, nem tudom, mi lesz velük, mert már kis termések is vannak rajtuk. Most szépen néznek ki, remélem, ez így is marad.

Az ágyásokhoz közel felállítottam egy töltőállomást is, ha csak 1-2 kanna víz kell, ne kelljen a kert elejében lévő csaphoz rohangálni és vissza a kert végébe, ha beindítom a slagot.

Az idén ki akartam próbálni néhány növénykülönlegességet, többek között egy földimogyoró fajtát, de csak 6 db magot kaptam azzal a javaslattal, hogy neveljek palántát belőle. Óvatosságból csak az első 3 db-ot vetettem el, nem is lett belőle semmi. Most aztán sor került a második háromra is, nem sok jóban reménykedve. Ma, amikor mentem locsolni, ezt láttam. 

Sajnos a többivel, pl. fekete babbal, csoki mentával nem volt ilyen szerencsém. A két különleges paprika ugyan kikelt, de hónapok óta 2 centis magasságban vegetálnak. Lehet, hogy úgy fognak járni, mint a megmaradt paradicsomok, kiültetem őket, aztán vagy megmaradnak vagy zöldtrágya lesz belőlük. Ha egy kicsit alábbhagy a hőség, akkor a karalábé palántákat is kiszedem a kardvirágok közül és átültetem a veteményesbe.

Ami az eddigieket illeti: a 20 szem lila krumpliból kettőt láttam kikelni, de amikor nagyobbak lettek, rájöttem, hogy akáchajtás. A 3 db kicsirázott nem tudom milyen krumplit a pincéből szintén kiültettem, na azok kikeltek. A fokhagymából 2 fejet ültettem, 1 szálat látok kikelve. A kétféle hagyma szépen sorakozik. A kukorica is növöget, az uborkáknál viszont nem látok fejlődést, pedig azok gyorsan nőnek. De legalább még élnek. A kétféle retek szépen kikelt, de a négyféle salátából még semmi sem látszik. Szintén semmi a céklából, viszont a mellé vetett sárgadinnyék nagy része kikelt. Azt hiszem, ebben az évben gyakran fogom meglátogatni a zöldségest.

Hőségre készülve

A hőség bizony nem kellemes dolog. Az elviselését próbálom megkönnyíteni bizonyos dolgokkal. Mindig figyelem az időjárás előrejelzést és amikor látszik, hogy beüt a kánikula, teletömöm a mélyhűtőt, sütök több kenyeret, főzök többféle ételt, hogy ezeknek az elkészítésével se kelljen melegíteni a konyhát. Próbálom úgy szervezni, hogy ez idő alatt ne kelljen sehová menni ügyintézni, vásárolni, mert a kocsiban nincs légkondi.

A kertben is megcsináltam, amit tudtam, levágtam a füvet, kigyomláltam a meglévő ágyásokat, újra vetettem néhány fűszernövényt, mert egy sem kelt ki (petrezselyem, bazsalikom, majoránna, borsikafű, citromfű). Felszereltem a locsolócsövet a kerti csapra, mert itt a homokhátságon bizony locsolni kell, ha termést akarunk.

 

Az összes létező nagy edényemet feltöltöttem ivóvízzel.

Letakarítottam az emésztő tetejét, mert bele akartam nézni, de nem sikerült, túl nehéz. Azért akartam kíváncsiskodni, mert néhány napja a víz kluttyogva folyik le. Mivel hosszú ideig éltem emésztős házban, tudom, hogy ez nem jelent jót, mert hívni kell a szippantóst. De itt még nem zárt tartályos az emésztő és elvileg a homok talajon gyorsan el kéne szivárognia, különösen úgy, hogy takarékosan használom a vizet és 5 hónapig nem is volt használatban. Szóval nem gondolom, hogy másfél hónap alatt telepisiltem, de azért biztos ami biztos, szeretnék igazamról meggyőződni.

Úgy látom, a szemét-kérdés folyamatosan problémát fog okozni. Mivel itt az utcában senki nem veszi igénybe, így a kocsi be sem jön. A szomszéd utcában élő ismerősömet szoktam megkérni, hogy szóljon nekik, de az utóbbi három hétben úgy alakult, hogy sosem volt otthon a kukaürítés idején. A kukások sem mindig ugyanabban az időben jönnek, szóval figyelni is nehéz lenne őket, telefonszám nincs hozzájuk. Most azt találtam ki, hogy átszaladtam a másik utcába és az ott lakó ismerős kukájára tűztem egy cédulát, hogy jöjjenek be ide is. Be is jöttek és megkérdeztem, ez járható út-e, hogy ha összegyűlik a szemetem, akkor így értesítem őket. Persze azt mondták, nekik az lenne a legjobb, ha átvinném a szemetemet a másik utcába (oda mindig mennek, mert kuka és előfizetés van). De akkor hogyan fizetem ki? Hát tegyem a pénzt egy zacskóba a kuka alá. Hát ja. Ezzel még nem is lenne gond, ki a fene vinne el 300 Ft-ot vagy jutna eszébe, hogy egy kuka alatt kutasson? Na de az hogy néz már ki, hogy a szemetemet áthordom valaki más háza elé?  Nyilván zsákban lesz, de most nyár van, ott büdösödik és a sok kóbor macska széttépi a zsákot, mire a kukás odaér. Nálam a kapu előtt voltak kint a szemetes zsákok és ráláttam az ablakból, de hiába sicceltem a dögöknek, csak néztek rám, úgyhogy fél délelőtt őriztem a szemetemet tőlük. Na ezen még elmerengek, miközben befejezem a mosást. Utána pedig csinálok madártejet, mert a szomszéd reggel felhívott, hogy van egy csomó tojása, nem kérek-e. Kértem. Persze pénzért.

Sok apróság

volt a héten, amivel foglalkoznom kellett. Ma be kellett iktatni egy rendkívüli boltlátogatást a közeli városban, mert egy hónap alatt a második zuhanykígyóm is jobblétre szenderült. Itt a faluban is van egy kis bolt, ahol ezt-azt lehet venni, de ez pont nem volt. Ha már ott voltam, vettem a kerti csapra is egy csatlakozót, mert amik itthon vannak, természetesen egyik sem jó rá. Kaptam a csatornához is összekötő elemet, így a háztól messzebb tudtam volna vezetni a vizet, de ez meg a fent lévő ejtőcsőre nem ment rá. Nem értem, mert a másikra gond nélkül fel tudtam rakni. Mehetek vissza egy könyökcsatlakozóért. De jó. Vettem volna egy rezgőcsiszolót is, mert a nagy szekrényfelújításban egyszer csak nagy csattanás és valami kerek potyogott ki a gépből jó sok darabban, de ilyet nem kaptam. Úgy látszik rontópál üzemmódban működök, török-zúzok.

A hátsó kertrészben kialakított veteményesben már kezd kikelni a hagyma, na meg a gyom. Sajnos egyelőre nem tudok vele mit csinálni, mert még kicsik, kézzel nem tudom megfogni, a kapáláshoz még kicsik a gyökerek. Szóval most gyomszőnyeg van a tarack helyén. Persze itt-ott a tarack is próbálkozik.

Az ágyások kialakítása a sok eső miatt lassabban ment, mint gondoltam, így a volt kutyafuttató kitakarítása állandóan tolódott, s az lett a vége, hogy nemcsak a kiásandó bokrok sűrűsödtek be, hanem egy csomó gaz és vadvirág is kinőtt.

A susnyásban egy jó nagy fenyőbokor is rejtőzik. Tőle is meg fogok szabadulni.

Bár erre a munkára majd lesz segítségem, azért amit tudtam, megcsináltam egyedül. Először lenyírtam a füvet, már ahol a kis nyekergőm elbírt vele. Aztán tegnap a zivatar után kisütött a nap én pedig nekiálltam a kék nemtudommik kihúzgálásának. Ez lett a vége, nincs kegyelem.

Szeretném az eperágyást is kibővíteni, mert az eprek már hozzák a kacsokat és új hajtásokat. Nem akarom, hogy össze-vissza gyökerezzenek, mert úgy nehezebb lenne a gyomlálás. Ez nem valami haladós munka, mert fel kell lazítani a talajt, aztán szálanként kihúzgálni a gyomokat, jól áttúrni a földet, hogy a lehető legtöbb gyökeret tudjam kiszedni.

Efölé a lekerített kertrész fölé magasodik két fa, nem tudom miféle, de haszontalan, van rajta egy csomó száraz ág és egy része zavarja a műholdvevőt is. Szeretnék ezektől is megszabadulni addig, amíg nincs a terület megművelve.

Az apró munkák egyike volt két magas fenyőfa alsó ágainak levágása, hogy alattuk is ki tudjak takarítani anélkül, hogy kiszúrnák a szemem. Ez a fa így sem lett szebb, a belső ágai nagy része már el volt száradva. A törzse is girbe-gurba. Meglátjuk, hogy alakul, egyelőre nem vágtam ki.

A másik fa egy kicsit jobban aggaszt, mert rossz állapotban van a kérge, tele van hangyával. Nem tudom, mennyire lehet megmenteni, egyáltalán érdemes-e. Egyelőre levagdostam az alsó ágait, amik leértek a földre és a hangyáknak is szereztem egy rossz napot. A többit meg az időre bízom. 

Kezdődik a foci EB, megyek, megnézem, érdekel-e. Valamikor nagy focirajongó voltam, természetesen Fradi-drukker. Kívülről tudtam az összeállítást. Emlékszem, középiskolás koromban a hónap fénypontja az volt, amikor megjelent a Labdarúgás c. lap havi száma. Az 1974-es VB idején az osztálytársaimmal állandóan ez volt a téma, megvitattuk a focisták családjairól megjelent híreket is, tudtuk, kinek ki a felesége, hány gyereke van. Személyes kedvencem Günter Netzer volt, aki ma már 76 éves. Régi szép idők. Ja, tiszta lányosztályba jártam.

Az elsők

Megkezdődött a kert egy részében a zöldséges ágyások kialakítása. Nem könnyű munka, ásóval fel kell lazítani a gyepet, tégla méretűre vagdosni, majd villával lerázogatni, talicskára tenni és hegynek fel tologatni végső nyughelyére. Szerencsére nem én csinálom, de meglesz ennek a böjtje, a kertésznek a dereka, nekem pedig a zsebem bánja.

A kert közepén úgyis van egy domb, ki tudja mi van alatta, rajta pedig egy gyorsan növő fenyőbokor terpeszkedik. Ezt a dombot fogja növelni a kitermelt tarack, idővel majd komposztálódik (remélem, ezt ő is így gondolja).

A felásott részben már elkezdtem a veteményezést, mert a krumplinak meg a hagymának sürgős a dolog. Néhány tő kukorica is kinőtte már a poharat és az uborka is hamarosan követni fogja.

Van néhány betongyűrű, amiből kilakoltattam a hangyákat, feltöltöttem földdel és vetettem bele fűszernövényeket. Mind kikelt, de nagyon egyformák, úgyhogy lehet, hogy egy rakás gyomot ápolgatok. De ezt csak akkor tudom meg, ha majd megnőnek kissé.

Mérges vagyok guglira, mert nem akar barátkozni velem. Van egy gesztenyefám, de valahogy nem sikerült megállapítani, vajon vad-e vagy szelíd? Ha vad, akkor megy a tüzépre, de ha szelíd, akkor átültetem, mert itt nagyon zavarja a diófát.

Ma ünnepélyes keretek között leszüreteltem az első termést, néhány szem epret.

Elkészült az első adag bodzaszörp is, aminek az alapanyagát tegnap gyűjtöttem.

A nagy sikerre való tekintettel és mert a kertészfiútól is kaptam egy szatyor virágot, holnap folyt. köv.

S ha mindezzel kész vagyok, ellovagolok a naplementébe.