2014. július 21., hétfő

Kármentés

Nem tudom, miért emlékeztem úgy, hogy a homoktövis gyümölcsét az első dérig az ágakon kell hagyni. Két hete örvendeztem, hogy milyen sok bogyó van, aztán most feltűnt, hogy nagyon megfogyatkozott a mennyiség. Persze volt eső, mondták a szomszédok, de csak csendes, áztató, tehát az nem indokolja. Aztán vasárnap délben tudatosult bennem, hogy a madarak dézsmálják a termést és ha nem igyekszem, semmi sem marad. Pedig ez az első év, hogy van számottevő termés. Kint ötven fok, tűz a nap, vasárnap van, jönnöm kell vissza. Vártam 5 óráig, aztán egy életem egy halálom, nekivágtam a nagy kalandnak. Jó mérges voltam, hogy csak ilyen későn eszméltem, a madarak is jó mérgesek voltak, a környező bokrokról átkozták a felmenőimet, ahelyett hogy a finom szúnyogokat és fűmagokat szedegetnék. Sutba dobtam állatbarátságomat és nekiálltam leszedni a megmaradt homoktövis bogyókat. Szedett már valaki ilyet? Nos, azt hiszem büntetésnek is elmenne, remélem, az eredmény kárpótol érte. Este fél nyolcra végeztem, s nemcsak 8 üveg homoktövissel, hanem jó sok szúnyogcsípéssel is gazdagabb lettem. Nem nagyon hatotta meg őket, hogy tetőtől talpig be voltam riasztóval fújva. Még a nadrágon keresztül is a hátsómba haraptak, úgyhogy most ott ikerpukli van. Most aztán ecetben ázok egész nap.


Na így lecsipkedték a termés jó részét. Ennyit tudtam megmenteni:


Csak a szállítás miatt van üvegekben. Most fejeztem be a tisztítását és turmixolását. Tele van egy 8 literes tál. Holnap kell leszűrni és cukrozni (a mézet elvetettem, 2,5 kg gyümölcshöz olyan sok kellene, hogy csődbe mennék).

Egyébként a putritúra eléggé lehangoló volt. Két hete szépen kigyomláltam az egész kertet, felkötöztem a paradicsomokat és a babot, minden szépen, rendezetten nézett ki, még én is meg voltam magammal elégedve. Most bezzeg mindenhol elszabadult gyomszőnyeg, letetvesedett bab, szörnyű állapotban lévő kelkáposzta és káposzta, krumplibogaras padlizsán, lehullott szilva, sárguló uborka, lisztharmatos petrezselyem várt. Két külön dobozban keltettem a káposztát és a kelkáposztát. 4 szép káposztapalántát hagytam meg, de most lettek akkorák, hogy látom, abból is 3 kelkáposzta. Az idén kelkáposzta túltermelés lesz. A kelkáposztából viszont kettő karalábé lett. Azok mennek a komposztra, mert már elöregedtek. A többi meg még nem tart sehol. Egy szál padlizsán maradt meg az öt vásárolt palántából, az már virágzik. A sajátból 3 élte túl, kb. 10 cm-es magasságnál tartanak. Ha enyhe tél lesz, karácsonyra teremnek.



Ez meg csak rohan, tele van tökkel, remélem valamennyit beérlel.


Ja, a sárgadinnyékkel is van gondom, az egymás mellé ültetett, azonos magból származó töveken különböző gyümölcsök nőnek. A 34 tőből elég sok megfogta, de termés csak kb. 3 tövön látszik. A többi még virágzik és sorvadozik.

Elégedett csak a paradicsomokkal lehetek, úgy-ahogy, de nem akarom elkiabálni. Sok magról kinőtt bokor is megmaradt és szép termés látszik rajta:


Ez a Lugas F1, most nagyon figyeltem és 2 szárra neveltem. Itt ugyan nem látszik, de támaszra van felfuttatva.


Ez San Marzano, kicsit hosszúkás a gyümölcse. Még sosem volt ilyenem, a Tecsóban kóstoltam, persze annak se íze, se bűze nem volt.


Ez valami román koktélparadicsom, a tavalyi is helyre vetett volt, ez is itt kelt ki. Kedvelem, mert nem túl savas és szép egyforma bogyókat nevel.


Ez pedig itt Zalán behálózva. Már túljutott a 2 méteres magasságon. Eddig még csak néhány virág van rajta és jó sok tetű. Ha hűvös lesz a szeptember, megint nem érik be.


Ez meg a kis névtelen almafám, mert eredetileg télálló édes Releikának vettem, osztán csak nyári borízű lett belőle. Azért nem rossz és nagyon igyekszik kiengesztelni, mert rengeteg gyümölcsöt nevel.

Aug. 1-jén kezdődik a szabi. Ha akkor is ilyen meleg lesz, át kell állnom hajnali üzemmódra, ha a betervezett munkákat el akarom végezni. S már a szeder is kezd érni. Őszibarack is rengeteg mutatkozik, de tavaly sem érett be rendesen. Szóval lesz az idén megint miért kárpálódni. Na megyek és befejezem a cékla eltevését és az uborka berakását is. Azt már meg sem említem, hogy az uborkával is elégedetlen vagyok, jó nagyok lettek, 3 db fér el egy üvegben. Nem baj, üvegem van dögivel. Hogy nekem nem lehet jót tenni....


2014. július 8., kedd

Terméskék

csak így kicsinyítő képzővel, mert ezek többet nem érdemelnek.








A múlt héten locsolás közben szinte alig találtam üvegházi molytetűt, utána kétszer esett az eső és a mostani hét végén már teljesen ellepte a káposztákat és a karalábékat. Dobtam nekik napalmot. Csak azt nem tudom, kiheverik-e.



Felszedtem a fokhagyma felét, mert ezeknek a szára már el volt száradva, a másik felének még zöld, ezek kaptak még egy kis laufot.



Hogy ez végül mi lesz, az még kérdés. Oda eredetileg sárgadinnyét ültettem, de ez inkább töknek néz ki, lehet, hogy ez lesz a muskotálytök? A kicsi termésekből még ez nem állapítható meg, de biztosan kerek lesz.



Zalán is nekilendült, sajnos a gazdaboltos szabin volt, így nem tudtam a felső részre hálót venni, csak most, s mivel a hét végén nem tervezek menni, valószinüleg létrán imbolyogva kell majd kibogoznom a sok összecsapzott hajtást.



A homoktövis még tartja magát. Szorítok neki. Egy kis homoktövis szörp jó lenne, a piacon aranyárban mérik.



A szokásos patakbeszámoló, most a fél oldalán lenyírták a füvet a közmunkások. Aztán jó sokáig pihenték ki a fáradalmaikat a patakparton ülve.

2014. július 2., szerda

Bogyózás

megy már hetek óta, először az eper, aztán a málna, most meg a ribizli. A hét végén ugyan nem volt nagyon meleg, de azért nem ártott az óvatosság, íme a ribizli munkaállomás:


Tájkép csata előtt:



és utána: feketeribizli-málna kombó lekvár készült.


Ez meg itt mind málnaszörp, de csak egy része, mert a második szedés még most érik. Tettem külön piros és fekete ribizlit is. Ha így haladok a szörpözéssel, nem marad üveg a paradicsomlének. Bár lehet, hogy nem is kell, mert paradicsom sem lesz.


A első zöld dió ázalék is elkészült, életemben először csináltam belőle lekvárt. Érdekes volt, mert az alapleve nagyon finomra sikerült, aztán amikor beleturmixoltam a diót, elég jellegtelen íz kerekedett ki belőle. Az állagával sem voltam megelégedve, szerintem túl sűrű lett, bár pontosan követtem a recept utasításait. A sűrűvel az a baj, hogy üvegbe töltve légbuborék maradhat benne és ott bizony meg fog romlani, akármilyen konzerválószer is van benne. Na de csak pozitívan, majd meglátjuk. Most ennyi lett. Ez a próba.