2016. március 15., kedd

Baljós szezonnyitó

Már voltak figyelmeztető jelek az első idei putritúra előtt: a szomszéd nem tudott bemenni a bejárati ajtón, mert az a sok esőtől bedagadt. Úgy kellett kifeszegetni és legyalulni. Aztán jöttem én és nagyon óvatosan kinyitottam a vizet. Már meg sem lepődtem a csőtörésen, de azért ilyet még nem láttam. A kád csapja zárt állapotban is ontotta a vizet. Szóval új kádcsap lesz. A csőrepedés azonban a kézmosó alatt van. Ugyanott, ahol néhány éve. De mivel ez putrifalva, nem sikerült találni egy olyan szerelőt, aki legalább nálam többet ért hozzá. Szóval kempingeztem a putriban. Hordtam a vizet a kerti csapról, aminek fagyelzárója szintén elrohadt, a csap tekerője pedig állandóan leesik, alig lehet elzárni a vizet. A wc és egyéb célokra emeltem ki a kútból vizet a hordóba, onnan használtam. Aztán még a harmadik nap is tócsa állt a kád alatt, annak ellenére, hogy a házban már el volt zárva a víz, így a kád borítását is le kellett szedni. Még jó, hogy nem falazva van, csak faburkolattal lefedve. Szóval jövő vasárnap majd megy valaki és falat bont, csapot cserél és jó nagy piszkot csinál.

Egyébként nem volt túl kellemes az első túra, mert a lakásban 5 fok fogadott és konvektor+kályha rásegítéssel is csak 13-14 fokot sikerült vasárnap estére elérni.

Novemberben egy csomó pénzt költöttem a tető nyestmentesítésére, a szakik megesküdtek, hogy most már jó lesz. Szombaton reggel arra ébredtem, hogy a nyest dübörög a fejem felett.

Szóval tele volt a hócipőm a putrival. Egyébként elég jól haladtam, elvégeztem a metszést és a lemosó permetezést, most így néz ki a kert:



A patak pedig így:



Végre eljutottam a szilvafa megmaradt törzsének kivágásához, Igaz, a javát a szomszéd csinálta, aki felpanaszolta majdnem vadiúj láncfűrészem életlen fogait. Szóval láncfűrész is velem jött haza, majd jól elviszem a szervizbe. Mindegy, elfért a porszívó mellett, mert az itthoni megadta magát, amit meg-rendeltem, még nem érkezett meg.



Aztán persze nem bírtam magammal, elduggattam a hagymát, mogyoróhagymát, fokhagymát és a zöldborsó válogatás első, Garai korai csomagját.



Hétfőn reggel meg ez fogadott: nem tudom, mekkora minuszok voltak, de nagyon hideg volt.


Mellesleg ez a vödör novemberben üresen maradt az udvaron. Most meg szinte tele van. Ennyi eső esett. A föld már nem volt sáros, de az ásót nem lehetett benne megforgatni. Még egyetlen magot sem vetettem el palántának, úgysem lenne neki elég fény. Így meg nem lesz se paprika, se paradicsom, legalábbis saját nevelésből.

Hétfőn hazajöttem. Ennyi elég volt elsőre. Holnap megyek az irodába, remélem, a konyhába egy hete bezárt egér feldobta a talpát és kifertőtleníthetek utána. Már az egerek sem a régiek:-(

2 megjegyzés:

  1. Ó, te szegény. Ezt a nedves földet éppen kérdezni akartam, megelőztél.

    VálaszTörlés
  2. Igen, a föld felszíne szikkadtnak mondható, de ha leásol, egyben van az egész, nem lehet morzsalékosra gereblyézni. Szóval én is csak egy kis helyen tudtam megművelni, ott lejtős és nem volt annyira nedves. A gyomot is alig lehet kihúzgálni, annyira bele van a sáros talajba tapadva.

    VálaszTörlés