2022. október 7., péntek

Akadozó felújítások

A tavalyi évben egész flottul ment a felújítás, találtam egy helyi csapatot, akik nagyjából rendesen megcsinálták a szigetelést, valamint az ajtó-ablakcserét. Ennek során vált világossá, hogy sajnos a tetőcserét sem fogom megúszni, "szerencsém" volt, hogy akkor áztam be, amikor még itt voltak, így ideiglenesen befoltozták a tetőt. Gondoltam, ebben az évben majd megcsináltatom velük a tetőt, de közben az előtetővel és a csatornával kapcsolatos rossz tapasztalataim miatt ezt elvetettem. Ha nagy szél van, márpedig az gyakran van, még mindig repkednek a zsindelylapok a tetőről. Szerencsémre júniusban a szomszédomban dolgozott egy csapat, igaz, nem tetőt, hanem korlátot és lépcsőt csináltak, de megtudtam, hogy a vezetőjük helyi erő és ács a szakmája. Nosza ráakaszkodtam, eljött megnézni és rábólintott, mondván, majd néhány nap múlva eljön, felméri és készít árajánlatot. Ez volt júliusban. Mikor szeptember elejére sem ért ide, kezdtem aggódni, így felhívtam. El is jött, felmérte, s megígérte, hogy néhány napon belül hozza az ajánlatot, de előre bocsátotta, hogy neki az lenne a legjobb, ha télen csinálhatná, mert addig be van táblázva. Nekem már mindegy, csak csinálja. Persze a mai napig nem kaptam ajánlatot, és lassan lejár az időm, szóval megint telefonálhatok. Most már értem, miért mondta a szomszéd, hogy sokat kellett piszkálnia, mire ideért. Sajnos tudomásul kell venni, hogy ez van, de legalább ért hozzá és szépen dolgozik.


A másik probléma a villanyszerelő-hiány. Két helyi van, de mivel van munkahelyük, így gyakorlatilag lehetetlen küldetés őket kivárni, hogy ráérjenek. A szomszéd szerzett egyet, mert nála egy nagyobb lélegzetű átalakítást kell végezni, na ő nálam is hajlandó lenne megcsinálni. A probléma csak az, hogy még a szomszédban sem fejezte be és nem láttam már egy hónapja. Mivel már körbesírtam a FB-t, így egy volt osztálytársam felajánlotta, hogy megcsinálja, lefotóztam a problémákat, elküldtem, megbeszéltük, hogy holnap jelentkezik időpont-egyeztetésre. Ennek két hete.


Aztán itt van a kapu, az egyik leláncolva, a tolókapu meg nem záródik. Tavaly, amikor a szivattyúval küzdöttem, többször is volt itt a vízvezetékszerelő, megígérte, hogy majd ő megcsinálja. Azóta várok, hogy ez megtörténjen.


Mivel közeledik a vég, kiírtam a helyi csoportba, hogy hegesztést és kalapálást kedvelő lakatost keresek. Néhány napig semmi, aztán jelentkezett egy közeli faluban élő autószerelő, aki szokott is hirdetni a csoportban. Kiderült, hogy karosszéria lakatos és lakatos. Eljött és láss csodát, két nap múlva kész volt a kapu. Igaz, hogy megkínlódott vele, nem véletlenül volt a gyalogbejáró lelakatolva. Szerintem az sosem működött, mert a kapu túl keskenyre sikerült, a nyelv nem ért el az oszlopig, ki kellett toldani, az ütközőt pedig rossz helyre betonozták, tehát ha még a kapu mérete jó lett volna, akkor sem tudták volna becsukni az ütközőtől. Az üreges kapukeretbe fészkelt darazsak okozta probléma már eltörpült a többi mellett.



A tolókapu miatt szívta a fogát rendesen, mert úgy nézett ki, hogy le kell vágni az ütközőt és újra hegeszteni, mert a kapu nem belecsúszott, hanem mellé. Aztán addig nézegette, míg rájött, hogy talán az oszlop kiegyenesítése is elég, aminek valószínűleg nekimehettek valamikor egy nagyobb járművel és elgörbült. Nosza elő a hevedereket, a kisöreg VW felbőgött néhányszor és a kapu máris a helyére gördült. Mindeközben én kiástam a sínt a gyomok és homokkupacok alól, úgyhogy most vidáman egy kézzel tologatom a kaput. Nagyon örültem, hogy végre legalább ez rendben van, a bónusz pedig az volt, hogy még az autómat is megjavította.



Erre az évre beütemeztem a kút legalizálását is. Sikerült is keríteni egy közeli kútfúrót, de azt mondta, szerinte még fog változni a törvény és várjunk jövő évig. Csak nehogy az legyen, hogy mégsem, aztán mindenki az utolsó pillanatban indul rohamra, aztán kútfúró az ablakban.

Hát nagyjából itt tartok, a saját kis projektem, a lisztesláda felújítása sem nagyon halad. A fürdőszobát is rendbe kéne tenni, mert a kivett ajtó miatt ott most csak egy gipszkarton van, alul pedig néhány centis rés, ahová egyszer biztosan beborítok egy vödör vizet, amilyen ügyes vagyok mostanában. Mint elefánt a porcelánboltban. Pár hónapja szóltam a szomszédomnak, aki burkoló, mondta, hogy szeptemberig nem ér rá, na de majd akkor.... épített zuhanyzó és minden lesz. Persze azóta csak egy barátnője lett, így aztán egyelőre el vagyok felejtve. De hát Rómát sem két nap alatt építették fel, szóval nem aggódom, majdcsak a végére érek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése