2014. augusztus 23., szombat

Egy szabadság margójára

Nos, a szabadságon töltött 23 nap után nagyjából így állok:


A kamrapolc nem túl zsúfolt, nem sok minden került üvegekbe, mert nem volt mit beletenni. Igaz, egy részük már fővárosi lakos, szóval ez csak egy része, de akkor is...


Az egyik nagy üveg uborka már forrong, remélem, a paradicsomok nem követik a példáját.



Kértem családomtól házi pálinkát a likőröknek, nagyon rendesek voltak, elmentek a szeszgyárba és onnan hoztak. S hogy miért ilyen nagy üvegekbe tettem? Mert nem volt kisebb, azokat már elfoglalták a paradicsomok és az uborkák.



Első vége (szeder), második eleje (eper).


Ezek a rothadástól megmentett parik, itt az érlelő ládában,


itt pedig az ablakban. Jövő héten mennek az üvegbe, addig pironkodjanak.


Szedtem fel egy kis répát, majd otthon megaszalom, mivel nincs hol tárolni télen.



Ez a vége, az eleje sem volt több, azok már töltött karalábé formájában várják sorsukat a mélyhűtőben.



Ez itt a két kis őszibarack magoncom. Nagyon szépek, remélem tavasszal már kezdhetem alakítani őket.



Ez pedig az eper, bár ezen a képen nem nagyon látszik, de tele van virággal. Még egyik évben sem volt ennyi.



Délután még gyomlálgattam, segítség is akadt,


bár inkább hátramozdítónak mondható.


Ő Thomas úrfi, a szomszéd átokrossz kamasz cicája.

Most megint eleredt az eső. Elegem van belőle. Délután megint patakot kotortam. Holnap meg dagonya, ha még akarok valamit csinálni. Akarok?

2 megjegyzés:

  1. Tavalyi év sokkal jobb volt kertészkedési szempontból, az idei esőzések kifejezetten kiskert ellenesek voltak. Nálam sem jobb az eredmény. Majd jövőre, akkor vidulunk.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Remélem, a próféta beszélt belőled:-) Bár ha most megnézném a tavalyi bejegyzésemet, ott is biztos panaszkodtam egy csomó dolog miatt.

      Törlés