2017. július 16., vasárnap

Paradicsom napló

Mivel feledékeny vagyok és a blogot sem szeretném utólag végigböngészni az adatokért, ezért készítek egy paradicsom naplót. Így egy helyen lesz minden információ. (Akinek nincs esze, legyen notesze, így ezzel sétálgattam a kertben. A szomszéd nem kicsit nézett lököttnek.)

Tehát március 16-án vetettem el a magokat, a kiültetés dátuma viszont nem egyértelmű, mert ahogy erősödtek a palánták, úgy ültettem ki őket. Az utolsókat június elején raktam ki. Néhány tönkre is ment, így a végeredmény ez lett:

Cherrola: 12 bokor maradt meg, +1, amit nem tudom, hogy milyen fajta lehet, mert ezek közül a magok közül kelt ki. Július 1-jén tudtam először szedni belőle és július 15-től van annyi termés, hogy minden reggelire jut. Egyelőre csak napi egyszeri szedésnyi van, vacsorára vagy csak úgy csipegetni még nincs.



Marmande: ebből 4 tő maradt meg, 1 később lerágódott, most regenerálódik, tehát végülis mind a 4 fog teremni. A bokra elég nyavalyás, a levelei száradnak, de a bogyók egyelőre épek. Szeretem, mert enni is jó és befőzni is, illetve aszalni, mert közepes méretű, nem túl savas bogyói vannak.

Mix: ez az ajándékba kapott magmix, amiből 2 tő maradt meg. Úgy látom, mindkettő szív alakú. A bokra siralmas, foltosak a levelek és száradnak, de a bogyók szépek. Tavaly is volt ilyen. A bokra szinte lekopaszodott, de a terméseket beérlelte, nem túl savas, nem túl piros, húsos bogyói vannak kevés lével.



Osu blue: mivel tavaly is és előtte is elégedetlen voltam vele, mert bár ízre finom, alig akart beérni és nagy volt a szemveszteség, az idén csak 2 tövet neveltem. Aztán persze a természet másként gondolta és a tavaly lehullott sok hibás termésből egy csomó kikelt. Így 5 bokornak megkegyelmeztem és átültettem a kipusztultak helyére. Így most megint van egy csomó Osu. Egy bokron már szép nagyok a termések, kíváncsi vagyok beérnek-e vagy úgy járok, mint tavaly, hogy zölden elrohadnak.



NN: ez egy névtelen, nagy bogyójú paradicsom, a magját a családból kaptam valakitől, azóta van nálam. Valószinűleg valami Kecskeméti K3 vagy mi lehet. Elég későn érik, de hatalmas bogyói vannak, ezt szoktam megsütni és beüvegezni. Tavalyelőtt volt majdnem 1 kg-os termése is. Mivel későn érik be, jó sok nyavalyát el tud kapni, úgyhogy vigyázni kell rá.



Chocolate cherry: na ezt nem vetettem az idén, mert bár finom, az elmúlt években alig tudtam valamennyit enni belőle, mert mindjárt beteg, repedezik és machetével kell rendben tartani, olyan szapora. Valószinűleg nem véletlenül szokták javasolni, hogy féléretten szedjük le és hagyjuk napos helyen érni. Mivel azonban 2 tő kikelt az uborkák árnyékában, így megkegyelmeztem nekik, de minden nap körbejárom őket az ollóval és nincs kegyelem. Csak 2 száron futhatnak.



Eddig kétszer permeteztem Ridomil Gold-dal, először júniusban, aztán július 10-én. Mindkétszer esős idő után. Nem mertem kockáztatni, hogy elvigye a termést. Így a hátralévő időben szükség esetén 2x mehetek rá Amistarral, ami az esetleges paradicsomvész miatt kellhet.


Tegnap volt öt perces vihar, természetesen jéggel. Egy locsolást lehet vele megspórolni. Ma végignéztem a növényeket, még nem látható rajtuk jégkár. Remélem, később sem, mert az az érőben lévő bogyóknak nagyon nem tenne jót.





Most már minden napra beérik valami, amivel foglalkozni kell, különösen az uborkával. 



Ha meg nem, akkor keresek más szórakozást. Életem első kakaós csigája. Elég jó lett. A kihívás a töltelék mennyiségének a növelése. Ezen még dolgoznom kell.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése