2017. október 11., szerda

Az én nyaram

Na meg persze a többi vénasszonyé is, mert nem privatizálhatom mégsem az időjárást. Szóval örülök neki, mert bár szeles és felhős idő van, de elég meleg ahhoz, hogy a földben turkáló kezem ne fagyjon le. Bár a kert nagy részét felrotáltam, így a gyomok is többé-kevésbé elszáradtak, de vannak helyek, ahol kézzel kell gyomlálni, mint pl. a málnás. Elég sziszifuszi munka, mert a gyomok aprók, a föld pedig még mindig elég nedves. De meg kell csinálni, mert utána le akarom takarni diólevéllel. Ehhez persze a szomszédtól kell majd kérnem anyagot, mert az enyém még minike.


A lekopasztott paradicsomtöveket is folyamatosan szedem fel. Azért érdekes és bosszantó, hogy csak az első kötésű termések értek be a nagy paradicsomokból, pedig az idén aztán volt meleg meg napsütés. Most, hogy kiterítettem a paradicsomok holttestét, látom, hogy tulajdonképpen még nem betegek a tövek. Igaz, a paradicsomok többsége már foltos, de szerintem az nem betegség.


Például ez a paradicsom csak alig nagyobb a koktélnál, mégsem érett be, pedig már jó ideje letetejeztem, ezek a kötések még júliusiak lehetnek.


Miközben gyomláltam, az egyik homoktövis bokor tövében egy jó nagy üreget találtam. Vajon ki lakja? Akarom tudni?



Közben folyik a nyestek elleni védelem megerősítése. Az oszlopfőknél réstömítővel erősítettem meg a kilazult fugát.




S a jó munka megérdemelt jutalma: hát, talán mégsem volt elég jó:-)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése