Már persze azon kívül, hogy megkenjük vele a kenyeret, ami leesik a földre a vajas felére. Na de ez egy másik történet. Ha meg elég éles lenne, beledőlnék, mert most meg a fényképezőgép átjátszó kábele adta meg magát. Elautóztam a városba, mert itt falun nincs ilyesmi, s az egyetlen ilyen szaküzletben mindenféle kábel volt, csak ilyen nem. Volt a kocsiban egy pendrive, megkértem az eladót, hogy másolja rá a képeket (nem hagyta persze szó nélkül az eszköz valószínűsíthető életkorát). Aztán megesküdött halott anyja életére, hogy péntekre szerez egy kábelt. Megvártam, míg felírja. Majd mérgemben átmentem a szemben lévő cukrászdába és benyomtam egy kókuszos mignont.
Szóval a műanyag ablakokon és ajtókon egy védőfólia van, amit - elvileg - egy mozdulattal le lehet húzni a beszerelés után. Nos, nálam ez valahogy nem akart működni. Az ablakok illesztésének lefedése is komoly problémába ütközött, mert az eredetileg tervezett öntapadós csík nem működött, végül festhető díszlécekkel oldották meg.
Kijavítgattam az ablakok körüli részeket, lealapoztam és lefestettem mindet, még jó, hogy volt tavalyról festékmaradék. Aztán amikor rántanám le a fóliát, jött a kellemetlen meglepetés, mert az nagyon ragaszkodott az ablakhoz. Mivel a körmeim a földtúrás miatt nincsenek jó állapotban, jött a vajkés és a vakarás.
Éjszakába nyúló vakarászás után sikerült nagyjából megtisztítani az ablakokat, kivéve a sikertelen ragasztós borítás maradékát. Na ahhoz kevernem kellett egy kis háziszert olajból és szódabikából és azzal lemasszírozni.
Az eredmény itt látható.
Arról már ne is beszéljünk, hogy nem sikerült kiszámolni, mennyi anyag kell, így csak a szobaablakok lettek kész, a fürdőszoba és a bejárati ajtó még mindig ott van kiékelve, purhabkupacokkal díszítve. Várok, mikor érnek megint ide a munkások. Pedig már a festék is itt van egy hete. Erre a hétre ígérték, meglátjuk, lesz-e belőle valami. Nem izgatom magam, még egy fillért sem kaptak. De legalább az ablakokat rendbe tettem, kiporszívóztam és a függönyöket is visszaraktam. Vettem vitrázsrudakat, mert így azért egy fokkal jobban néz ki, mint amikor a függöny alatt ki lehetett látni.
A padlástér szigetelésénél találtak két zsák apró polisztirol golyócskát, aminek nem adódott egyéb felhasználási lehetősége, így szétterítették a szigetelő anyag alatt. Most legalább potyog az egyik szobában a mennyezetről. A díszléc mellett van egy kis rés, ott szivárognak lefelé. Tegnap betapasztottam folyékony fával a rést, remélem, ez elég lesz.
A külső szigetelésnél is látom, hogy lesz egy-két probléma. És nem feltétlenül ilyesmire gondolok:
Itt csak nem volt elég háló és azt hitték, jó az úgy is, de nem. Azt hiszem, majd valami tömítőanyaggal végig kell mennem a szigetelés alatt, mert a hangyák minden apró lyukat megtalálnak és meg is rohanják. Az ablakok párkányainak szélén is van itt-ott egy kis rés, azokat is ki kell tölteni, nehogy befolyjon az eső. Szóval lesz itt még tennivaló.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése