2012. június 3., vasárnap

Vidéki élet te drága

Most, hogy évek óta renoválgatom a putrimat, zöldséget-gyümölcsöt termelek és egyre többet foglalkoztat a gondolat, hogy nyugdíjas éveimet ott töltsem, sokszor elgondolkodom azon, hogy miért is szeretnék ott élni. Milyen előnyökkel jár ez majd nekem? Olcsóbb lesz ott az élet? Hát lássuk:

Jó levegőn leszek: kivéve pénteken, amikoris ún. égetésnap van, ilyenkor lehet a kerti hulladékokat meggyújtani. Persze vannak, akiknek az autógumi és a petpalack is kerti hulladék és naptáruk sincs. És persze kivéve télen, mert a falu egy völgykatlanban van és sokan még mindig fával, szénnel tüzelnek, úgyhogy egy-egy szélcsendes napon nagyobb a szállópor-koncentrátum a faluban, mint Budapest belvárosában.

Ez egy közepes méretű falu kb. 1.700 lakossal, tehát van óvoda, iskola, bár ezek engem már nemigen érintenek, van háziorvos, önkormányzat, több bolt és zöldséges, posta, idősek napköziotthona, ahol konyha is van és bárki előfizethet ebédet. De vajon egy magamfajta, tipikus pesti életet élő, bankkártyával fizető, hipermarketbe és Lehel piacra járó, holtankoljak.hu figyelő embernek mennyire lenne olcsóbb vidéken élni? Én, akinek hazafelé jövet 1 hipermarket és 3 kisebb szupermarket esik útjába és figyelem, mi hol olcsóbb, én vajon hogyan boldogulok egy olyan faluban, ahol a boltban mindenből 1-2 félét lehet kapni, lényegesen drágábban, mint egy hipermarketben, ahol nincs bankkártyaleolvasó a faluban, a legközelebbi nagyobb város 10 km-re van, a buszjegy 300 Ft, mert nem valószinű, hogy a nyugdíjból futja majd autót tartani. Mire megyek a bankszámlámmal, ha minden alkalommal utazni kell a pénzfelvételért, vagy vissza a múlt századba és én is lesem a pénzespostást, mikor ér oda a nyugdíjjal?

A minap megkérdeztem az egyébként szép áruval ellátott zöldségesben, hogy itt vidéken miért 1.500 Ft az eper, mikor Budapesten már 6-700-ért lehet kapni. A válasz: ők is a nagybaniról szerzik be az árut.
S persze én is termelek a kiskertben ezt-azt, van, amiből egész évre el tudom látni magam, de lisztet, cukrot, tejtermékeket és még egy csomó mindent nem termelek. A faluban tudtommal tehenet nem tartanak, így házi tejhez sem lehet jutni, ennek következtében tejtermékeket sem készít senki. A legközelebbi farm legalább 10 km-re van, ahol árulnak ilyesmit, az sovány vigasz, hogy pont előtte van a buszmegálló. Lábasjószágot sem igen tart senki, akitől esetleg lehetne venni. A disznóságok beszerzése tűnik a legegyszerűbbnek, de azzal meg finnyás vagyok, mert régen a nagyszüleim is hízlaltak disznót és a más hurkája-kalbásza nemigen szokott ízleni. A kertem elég kicsi ahhoz, hogy még állatokat is tartsak, bár a csirkék helyigénye nem túlzottan nagy. De etetni őket is kell és állatorvosra is rászorulnak néha. Arról nem is beszélve, hogy ki fogja elvágni a nyakukat?

S akkor még nem beszéltem arról, ha orvoshoz kell menni vagy hosszabb ideig kezelésre járni valahová, fogorvoshoz, stb. az az utazgatás mennyibe fog kerülni. A hitelkártya számlája minden hónap 15-ig érkezik, de augusztus első felében mindig szabadságon vagyok. Ilyenkor - hogy ne csússzak ki a fizetési határidőből - a 30 km-re fekvő nagyobb városba kell bemennem, mert ilyen banknak csak ott van fiókja. És akkor még hol van az egyéb ügyintézés, amit nem lehet interneten megoldani. Mert például még az OTP-be is személyesen kell bemenni az új bankkártyáért.

Most mindig úgy utazom putriba, hogy minden szükséges dolgot bevásárolok itt Pesten, tavaly több mint 2 hétig voltam szabin és egyszer sem kellett emellett bevásárolni, de mi lesz, ha végleg odaköltözöm? Sütök-főzök otthon, még a kenyeret is magam sütöm, de valahogy mégis úgy érzem, drágább lesz az a vidéki élet. Évtizedek óta háztartási könyvet vezetek, minden kiadást felírok és év elején költségvetést csinálok, úgyhogy tudom, miről beszélek. Igaz, azt is tudom, hogy a problémák - ha eleget foglalkozik velük az ember, és jól átgondolja - előbb-utóbb megnyugtatóan megoldhatók. Remélem, most is így lesz. Meglátjuk.

4 megjegyzés:

  1. Mennyi mindenre kell gondolni!
    Nagyon figyelmesen olvastam nálad, ezeken már én is gondolkoztam. Olyan vagy nekem, mint egy továbbképzés!Vagy előképzés?:)))
    A ház, amit vasárnap nézünk meg belülről egy olyan kis faluban van, amely 350 fős lakossággal bír, és az ellátottsága is ilyen kicsi! Hetente egyszer rendel orvos, van egy bolt stb.
    Igaz, mi a lakást nem akarjuk feladni a ház megvétele után sem, és az sem biztos, hogy az a ház lesz az a HÁZ, egy ilyen kis faluban!
    De akkor is...Új életformát kell tanulni, és tulajdonképpen nekem az a ház arra is kell, hogy elszakadjak ettől a túlmodernizált világtól. Zavar már néha! Vonz az egyszerűsödés mindenben.Mondom én, mikor soha nem próbáltam egy nagy visszaszokást, csak vágyom rá:-)
    Tulajdonképpen az a baj, hogy megszoktuk a mást, pedig ennyi ember él, egyszerűbb körülmények között. Neked( nekem is egyszer?) vissza kell szoknod, és valahol itt a gond.Egyfajta visszalépés.Ha ez gond egyáltalán.Ahogy írod te is, megoldhatók.
    Miért hívod putrinak? Annyira nem illik már rá. Tudom becézed is, és ez a szerette jele: "Purtinka", de nem gondolkoztál valami pozitívabb néven?

    VálaszTörlés
  2. Nem is tudom, ez a putri valahogy ráragadt, így becézgettem. Nekem nem hordoz negatív felhangot, a régi komfort nélküli vályogházakat nevezték putrinak. (Bevallom és a falut is szűk körben csak Putrifalvának hívom, pedig nem ez jellemző rá.) Egyszer jött a biztosítási ügynök szemlére és neki is véletlenül azt mondtam, hogy putri. Aztán felhívott, hogy nem találja sehol a putrit, ő is azt mondta, hogy ez már nem putri, de nekem az, én így szeretem:-)Természetesen van rajta biztosítás is, ha már ennyit ráköltöttem.

    Ami pedig a vidéki életbe való beleszokást illeti, hát nem tudom, hogy fog menni. De azt hiszem, a jelenlegi életemben is ugyanúgy megvannak a jó és rossz dolgok, és mégsem síránkozom a kényelmetlenségek miatt. Nyilván majd arra is át fogok állni. Egyelőre még nem foglalkoztat túlzottan, ki tudja, mire oda kerülök (nyugdíjba), addig mi lesz, még az is lehet, hogy megváltozik a véleményem az egészről. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ott is élnek emberek és jól megvannak bankkártya és tesco nélkül is.
    Kollégáim szokták kérdezni, hol főzök, tudok-e fürödni, nem veszélyes-e ott egyedül? De hát nem tanyán van a ház, hanem egy faluban, szomszédokkal, teljesen összközműves. A nagyvárosokon kívül is van élet, bár ahogy végigmegyek a falun, látom a sok idős embert, a sok elhagyott, üres házat, valahogy sokszor olyan elmúlás-érzés kerít hatalmába.

    VálaszTörlés
  3. A postán is lehet felvenni pénzt bankkártyával, ez nem lehet kifogás. Nyugdíjas bérlet falura nincs, ez sajnos igaz. A nyugdíjas jegy kedvezménnyel korlátozott. Városban, ha nincs bérleted is 300 Ft körül vanank a jegyek a helyijáraton, ha a soförnél veszed, előre megvéve persze olcsóbb. Ahogy írod,s ahogy ismerem a falvak ellátottságát ez már majdnem városi szintű falu!!!

    VálaszTörlés
  4. E bejegyzésedben tökéletesen felvázoltad az elmúlt 20, 30 év bűneit. Már tudod mit jelent, ha valaki arról beszél, hogy tönkretették a vidéket, a vidék megélhetését. Ez az, amit a politikusok és társadalmunk zöme nem fel nem érhet ésszel. Addig nem lesz biztos alapokon nyugvó gazdasága ezer sebből vérző kis országunknak, míg a vidéket nem hagyják újra szerveződni! Ennyi...

    VálaszTörlés